Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után
Kérdés
A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. szeptember 5-én (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 854
[…] kellékeként – többek között – előírja, hogy a bizonylaton szerepeljen a gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adata. A számlából vagy a számlázott értéket részletező kimutatásból az átalakítás során elvégzett munkáknak (bontásnak és építésnek) tételesen megállapíthatóknak kell lenniük. Mindez azért fontos, mert ha a második átalakítás során az első átalakításkor végzett beruházások elhatárolható részét megszüntetik (lebontják), akkor annak könyv szerinti értékét (mint részleges selejtezést) a könyvekből ki kell vezetni, terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolással (feleslegessé vált). A kft. az üzlethelyiséget a kétszeri átalakítás után megvásárolta 2001-ben. A hatályos Szt. 48. §-ának (4) bekezdése szerint: az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. Ebből tehát az következik, ha a kft. az üzlethelyiség bérleti jogának megszerzéséért fizetett, akkor – amennyiben a vételár meghatározása során azt figyelembe vették – annak a még le nem írt összegével növelni kell a vételkor a bekerülési értéket (el kell számolni beruházásként). Amennyiben a vételár meghatározása során azt nem vették figyelembe, akkor annak a még le nem írt összegét – terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolással – kell a vagyoni értékű jogok közül kivezetni. Amikor a kft. az üzlethelyiséget megvásárolta, a vétel időpontjában az üzlethelyiség átalakítási munkáinak még le nem írt összegével növelni kell a bekerülési értéket. (Egyidejűleg nem lehet az ingatlan tulajdonban is meg bérlemény is!) Üzembe helyezni – a fentiek figyelembevételével meghatározott bekerülési értéken – az üzlethelyiséget (üzletházat) csak akkor lehet, ha azt a kft. rendeltetésszerűen használatba vette (bérbeadás útján már hasznosítja). Ha a kft. tulajdonát képező épületet, épületrészt a bérlő átalakítja, az önmagában még nem jelenti azt, hogy a bérbeadónál a bérbe […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. szeptember 5-én (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 854
[…] kellékeként – többek között – előírja, hogy a bizonylaton szerepeljen a gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adata. A számlából vagy a számlázott értéket részletező kimutatásból az átalakítás során elvégzett munkáknak (bontásnak és építésnek) tételesen megállapíthatóknak kell lenniük. Mindez azért fontos, mert ha a második átalakítás során az első átalakításkor végzett beruházások elhatárolható részét megszüntetik (lebontják), akkor annak könyv szerinti értékét (mint részleges selejtezést) a könyvekből ki kell vezetni, terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolással (feleslegessé vált). A kft. az üzlethelyiséget a kétszeri átalakítás után megvásárolta 2001-ben. A hatályos Szt. 48. §-ának (4) bekezdése szerint: az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. Ebből tehát az következik, ha a kft. az üzlethelyiség bérleti jogának megszerzéséért fizetett, akkor – amennyiben a vételár meghatározása során azt figyelembe vették – annak a még le nem írt összegével növelni kell a vételkor a bekerülési értéket (el kell számolni beruházásként). Amennyiben a vételár meghatározása során azt nem vették figyelembe, akkor annak a még le nem írt összegét – terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolással – kell a vagyoni értékű jogok közül kivezetni. Amikor a kft. az üzlethelyiséget megvásárolta, a vétel időpontjában az üzlethelyiség átalakítási munkáinak még le nem írt összegével növelni kell a bekerülési értéket. (Egyidejűleg nem lehet az ingatlan tulajdonban is meg bérlemény is!) Üzembe helyezni – a fentiek figyelembevételével meghatározott bekerülési értéken – az üzlethelyiséget (üzletházat) csak akkor lehet, ha azt a kft. rendeltetésszerűen használatba vette (bérbeadás útján már hasznosítja). Ha a kft. tulajdonát képező épületet, épületrészt a bérlő átalakítja, az önmagában még nem jelenti azt, hogy a bérbeadónál a bérbe […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
