Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. szeptember 4-én (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1383

[…] általános költségelszámolástól. Ha a kiküldetés a munkáltató, a kifizető személygépkocsijával történik, akkor a hivatali gépjármű hivatali használatára vonatkozó szabályok alkalmazandók. A kifizető nevére szóló bizonylat alapján elszámolható minden olyan kiadás, amely a gépjármű használatával kapcsolatban (javítás, üzemanyag-vásárlás stb.) felmerül. Ha a személygépkocsit a külföldi kiküldetés során kizárólag hivatali célból használják, és ezt útnyilvántartás is alátámasztja, akkor – feltéve, hogy a belföldön történő használat is kizárólag hivatali célú – nem kell cégautóadót fizetni. Ha a kiküldetés saját gépjárművel történik, akkor annak a hivatali használatára vonatkozó szabályok az érvényesek, vagyis a törvényben elismert üzemanyag-fogyasztás és az általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével, vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásával történhet a külföldi kiküldetésben használt gépjármű költségelszámolása. Ha a magánszemély a külföldi utazásra és az egyéb, az Szja-tv. által elismert költségekre olyan bizonylattal (pl. közlekedési jeggyel, taxiszámlával) rendelkezik, amelyek alapján elszámol a kifizetővel, úgy ezek megtérítésére vonatkozóan adófizetési kötelezettség nem merül fel. Ha a külföldi tanulmányúttal összefüggésben a magánszemély napidíjat kap, akkor a 168/1995. Korm. rendelet szerint kell eljárni. Ez rendelkezik a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban juttatott jövedelem (napidíj) elszámolási szabályairól, a kiküldetés időtartamának meghatározásáról. A külföldi kiküldetés címén kapott összegből a jövedelem úgy állapítható meg, hogy ezen összegből levonható annak 30 százaléka, legfeljebb azonban a külföldi kiküldetés időtartamára számítva napi 10 USA-dollárnak megfelelő forintösszeg. A kormányrendelet szerint a külföldi kiküldetés tényleges időtartama a külföldre történő indulás (az országhatár átlépése, légi és vízi út esetén az indulás időpontját megelőző egy óra) és a külföldről történő megérkezés (az országhatár átlépése, légi és vízi út esetén a tényleges megérkezés időpontját követő egy óra) időpontja között eltelt egész (24 órás) napok száma. Ehhez hozzá kell adni a törtnapokon kiküldetésben töltött órákat napra átszámítva (a törtnapok óráit el kell osztani 24-gyel), és ha az így számított idő 8 óránál kevesebb, akkor az nem számít napnak. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg – ideértve a választott egybeszámítás esetét is – adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént. Ha a magánszemély a munkáltatója által elrendelt külföldi tanulmányúton vesz részt, és erre tekintettel kap jövedelmet (napidíjat), akkor a külszolgálat címén kapott összeg bérjövedelemnek számít, ami azt jelenti, hogy a bér utáni adójóváírásnál ezt az összeget is figyelembe lehet venni. A munkáltatónak a kifizetéskor az adóelőleget a kifizetett összeg jövedelemtartalma után a rendszeres vagy nem rendszeres bérre vonatkozó általános szabályok szerint kell megállapítania. A […]