Bíróság által megítélt követelés elszámolása
Kérdés
Könyvelőként vitában vagyok az egyik társaság könyvvizsgálójával, aki perelt követeléseinket, kötelezettségeinket nem engedi a mérlegbe beállítani. Azon tételek vonatkozásában ezt az álláspontot nem tudom elfogadni, amelyekre a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bírósági határozat született. Helyes-e az álláspontom? Mi a helyzet ez esetben a pénzügyileg rendezett és a nem rendezett végzésekkel?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. október 16-án (69. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1439
[…] bírósági határozat jogerőre emelkedése esetén sem szabad a követelések között kimutatni (és általában egyéb bevételként sem lehet elszámolni), csak akkor, ha az adós a bírósági határozattal megítélt követelést pénzügyileg rendezte, legkésőbb a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között. [Ez utóbbi esetben azonban az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint az egyéb követelések között ki kell mutatni a peresített követelésből azt az összeget, amelynek pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént.] Az Szt. 42. §-a alapján csak azokat a kötelezettségeket lehet kimutatni, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönnyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. Ebből következik, ha a társaság a kötelezettséget nem ismeri el, nem fogadja el, az el nem ismert, el nem fogadott kötelezettséget nem lehet a mérlegben kimutatni. Az óvatosság elvéből következően azonban, az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. október 16-án (69. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1439
[…] bírósági határozat jogerőre emelkedése esetén sem szabad a követelések között kimutatni (és általában egyéb bevételként sem lehet elszámolni), csak akkor, ha az adós a bírósági határozattal megítélt követelést pénzügyileg rendezte, legkésőbb a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között. [Ez utóbbi esetben azonban az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint az egyéb követelések között ki kell mutatni a peresített követelésből azt az összeget, amelynek pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént.] Az Szt. 42. §-a alapján csak azokat a kötelezettségeket lehet kimutatni, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönnyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. Ebből következik, ha a társaság a kötelezettséget nem ismeri el, nem fogadja el, az el nem ismert, el nem fogadott kötelezettséget nem lehet a mérlegben kimutatni. Az óvatosság elvéből következően azonban, az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
