Iparűzési adó alapjának megosztása


Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. március 18-án (79. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1629

[…] megosztásról akkor, ha az adózó a székhelyre nem mutat ki adóalapot. Tekintettel arra, hogy a székhely fogalmából következően is az a központi ügyvezetés helye, nem lehet azzal érvelni, hogy ott "semmiféle" tevékenység nem folyik. Megosztási kötelezettség vitathatatlanul fennáll, ugyanakkor azt az adózónak kell elvégeznie, az adóhatóság pedig azt ellenőrizheti. Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely szerint az adóhatóság követelhetné, hogy az adóalap "legalább 10 százalékát" vagy bármely más arányát a székhelyhez kell rendelni. Az adóalapnak ugyanis a településen végzett tevékenységgel kell arányban állnia, ezt biztosítják a Htv. mellékletében meghatározott megosztási szabályok is. A személyi jellegű ráfordítás arányos módszer, illetve a komplex módszer alkalmazásakor a magánszemély vállalkozó, továbbá ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője után személyi jellegű ráfordítás nem merült fel, akkor utánuk személyi jellegű ráfordításként 500 000 forintot kell figyelembe venni. A vállalkozó (illetve az ügyvezető) napi munkaidejének egy részét lehet (kell) tehát a székhelyhez rendelni, annak arányában, amilyen arányt a székhelyhez kötődő üzletvezetési adminisztratív funkciók a tevékenység egészében képviselnek. A székhely […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.