Visszajáró foglaló
Kérdés
Kérdésem a Számviteli Levelek 81/1682. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. A 2001/41. számú APEH iránymutatás szerint a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen visszafizetett foglaló a kárátalány szerepét tölti be, így a foglalón felül fizetett összeg – az Szja-tv. 1. számú melléklet 6.1 pontja alapján – adómentes jövedelemnek minősül. Ha a szerződés teljesítése a foglalót adó fél hibájából marad el, és a foglalót elveszti, akkor a hivatkozott törvényi előírás miért nem érvényesül a foglalót kapó fél vonatkozásában? Ha kárátalánynak tekinthető, akkor miért elengedett követelés a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. november 11-én (94. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1930
[…] Számviteli Levelek 81. szám 1682. számú kérdésre adott válasznak megfelelően a követelések között nyilvántartott foglalót – ha azt az adózó nem kapja vissza – elengedett követelésként kell elszámolni -, és az erre vonatkozó módosító tételek figyelembevételével kell az adóalapot megállapítani [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja] a foglalót kapónál, és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja szerint a foglalót fizetőnél. Ilyenkor fel sem merül annak vizsgálata, hogy az elszámolt ráfordítás a vállalkozási tevékenység érdekében merült-e fel vagy nem. A Ptk. 245. §-a (2) bekezdésének alkalmazása, és az ennek megfelelő számviteli elszámolás abban az esetben jöhet szóba, ha – kártérítési igényre tekintettel – a foglaló kártérítésbe történő beszámítására kerül sor. Ilyenkor a foglaló (a kétszeres összege) a kapó félnél egyéb bevételként, az adó félnél egyéb ráfordításként számolandó el az Szt. 77. §-ának (2) bekezdése, illetve a 81. §-ának (2) bekezdése szerint. Ezt követően […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. november 11-én (94. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1930
[…] Számviteli Levelek 81. szám 1682. számú kérdésre adott válasznak megfelelően a követelések között nyilvántartott foglalót – ha azt az adózó nem kapja vissza – elengedett követelésként kell elszámolni -, és az erre vonatkozó módosító tételek figyelembevételével kell az adóalapot megállapítani [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja] a foglalót kapónál, és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja szerint a foglalót fizetőnél. Ilyenkor fel sem merül annak vizsgálata, hogy az elszámolt ráfordítás a vállalkozási tevékenység érdekében merült-e fel vagy nem. A Ptk. 245. §-a (2) bekezdésének alkalmazása, és az ennek megfelelő számviteli elszámolás abban az esetben jöhet szóba, ha – kártérítési igényre tekintettel – a foglaló kártérítésbe történő beszámítására kerül sor. Ilyenkor a foglaló (a kétszeres összege) a kapó félnél egyéb bevételként, az adó félnél egyéb ráfordításként számolandó el az Szt. 77. §-ának (2) bekezdése, illetve a 81. §-ának (2) bekezdése szerint. Ezt követően […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
