Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása


Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!


Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. november 11-én (94. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1933

[…] termékértékesítésnek, a kétféle szabályozás közötti kapcsolatot a következők szerint lehet megteremteni: A pénzügyi lízing keretében átadott termék számlázott – áfát nem tartalmazó – ellenértékét a lízingelt eszköz átadásakor a lízingbeadónál árbevételként (T 198 – K 91-92), a lízingbevevőnél beszerzésként (beruházásként) (T 161 – K 448) kell elszámolni, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától (függetlenül attól, hogy az az áfaszabályok alapján zárt vagy nyílt végű pénzügyi lízingnek tekintendő-e). Zárt végű pénzügyi lízing esetében az áfaelszámolás és a számviteli elszámolás egybeesik, azonos a teljesítés napja is, az a nap, amelytől kezdve a bérlő (a lízingbevevő) tulajdonosként való rendelkezési jogot szerez, illetve – ha az korábban történik – a terméket birtokba veszi (pénzügyi lízing esetén ez utóbbi a meghatározó). Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó a teljesítés napjával (általában a birtokbaadás napjával) a lízingelt eszköz piaci értékéről számlát állít ki, a számlában felszámítja a fizetendő áfát, és azt könyveli is (T198 – K 91-92 és T 311 – K 467). A lízingbevevő a számla alapján könyveli a beszerzést és az előzetesen felszámított áfát (T 161 – K 448 és T 466 – K 455), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválja a lízingelt eszközt (T 12-14 – K 161). Ezt követően állapítja meg – a lízingbevevőre érvényes Szt.-előírások alapján – az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét. Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíjat (ezen belül a törlesztőrészletet, illetve a kamatot) a pénzügyi rendezéskor kell általában könyvelni a lízingbeadónál és a lízingbevevőnél is (T 384 – K 198, 973, illetve T448, 872 – K 384). A mérleg-fordulónapi pénzügyi rendezés hiányában az időarányos kamatot a lízingszerződés alapján kell elszámolni (T 3913 – K 973, illetve T872 – K 4821). A lízingdíj könyveléséhez tehát nem kell számla, de nem kell számla azért sem, mert a lízingdíjhoz áfafizetési kötelezettség nem kapcsolódik. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az eszköz lízingbeadását a számviteli előírások szerint termékértékesítésként kell elszámolni, a fizetendő áfa felszámítása nélkül (az Áfa-tv. előírásai szerint nem termékértékesítés!). Ehhez számlát kell kiállítani, és a számla alapján könyvelni kell az árbevételt a lízingbeadónál (T 198 – K 91-92), illetve a beruházást a lízingbevevőnél (T 161 – K 448). Mivel az Áfa-tv. előírásai szerint a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtásnak minősül, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét (a lízingdíjat) a bérbeadás szabályai szerint kell számlázni úgy, hogy a számla külön tételben tartalmazza a törlesztőrészletet és annak áfáját, továbbá a kamatot (áfamentes). Ezen számla alapján a számviteli elszámolásokban valójában csak a fizetendő, illetve az előzetesen felszámított áfát kell könyvelni (T 311 – K 467, illetve T 466 – K 454) az áfabevallásba történő beállítással egyidejűleg. Nyílt végű pénzügyi lízing esetén is a törlesztőrészletet, továbbá a kamatot a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell könyvelni (a lízingbeadónál: T 384 – K 198, 973, a lízingbevevőnél: T 448, 872 – K 384). Ettől eltérően csak a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó, pénzügyileg nem rendezett kamatot kell könyvelni (T 3913 – K 973, illetve T 872 – K 421). Abban az esetben, ha a lízingelt eszköz […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.