Külföldön történő termékértékesítés áfája


A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. január 20-án (98. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2019

[…] az áfa! Az adott ügylet – a kérdés szerint – az orosz-ukrán határon teljesül. Ezen teljesítés azonban még nem minősíthető sem termékimportnak, sem termékexportnak. Mivel mindkét cég belföldi adóalany, a belföldiek egymás közötti értékesítés-beszerzés szabályait kell alkalmazniuk, legalábbis a számviteli elszámolás során. Mivel az ügylet nem a Magyar Köztársaság területén bonyolódik, így az Áfa-tv. előírásait nem kell alkalmazni, a számlára rá kell írni, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli" és nem áfamentes. A kérdés alapján az importáló a "B" cég lesz, és mint ilyen, az országba történő belépéskor (pontosabban a Közösség területére történő behozatalkor) a már tulajdonát képező árut vámkezelteti (a vámkezeléshez nyilvánvalóan felhasználja az "A" cég által nevére kiállított számlát), a vámot megfizeti, és a termékimportra vonatkozó szabályok alapján teljesíti az áfafizetési kötelezettségét is. Termékimportnál az áfa alapja az Áfa-tv. 27. §-a alapján, a jogszabály szerint megállapított vámérték, amelyet növelnek – a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vámok, adók, illetékek és más kötelező […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.