Fejlesztésre átadott pénzeszközök tőketartalékba helyezése
Kérdés
A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t azért hozták létre, hogy a piacot felépítse, majd üzemeltesse. A beruházást egyrészt a piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyt, másrészt az önkormányzat által átadott pénzeszközökből finanszírozták. A bérleti jog címen befolyt bevételt halasztott bevételként számolták el, amelyből 2 százalék kerül évenként feloldásra, összhangban az építményekre elszámolt amortizációval. A képviselő-testület olyan határozatot hozott, mely szerint a kft. az önkormányzattól kapott pénzt a pénzmozgással egyidejűleg köteles a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos önkormányzat – ezt követően – módosította az alapító okiratot, a jegyzett tőkét megemelte a tőketartalékkal szemben. Helyes volt-e a képviselő-testület döntése, illetve az önkormányzat tőkeemelése? Elhatárolható-e az üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyó bevétel?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. február 17-én (100. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2056
[…] (1) bekezdésének f) pontja alapján ugyanis a tőketartalék növekedéseként csak a jogszabály (az adott esetben az ezt előíró önkormányzati rendelet) alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszköz mutatható ki. Önkormányzati rendelet hiányában ezt nem lehetett volna megtenni! Ha a véglegesen átvett pénzeszközöket jogszabály alapján a tőketartalékba kellett (lehetett) helyezni, akkor a szabad tőketartalékból a jegyzett tőke az alapító önkormányzat döntése, az alapítói okirat módosítása után megemelhető, és a cégjegyzékbe történt bejegyzést követően könyvelendő. A piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti (vagy használati) jogának értékesítéséből befolyt bevételt [a bérleti (használati) jog ellenértékét áfával növelten számlázni kellett!] árbevételként és fizetendő áfaként kellett elszámolni (T 311 – K 91-92, 467), majd az árbevételt halasztott bevételként 50 évre időbelileg elhatárolni (T 91-92 – K 4811). Ez az elszámolási, elhatárolási módszer sokak számára nem volt természetes. Ezért az Szt. 2005. évi módosítása az elszámolás helyességét a kétkedők számára is egyértelművé tette a 45. § (5) bekezdésének a törvénybe iktatásával. Az Szt. 45. §-ának (5) bekezdése szerint: "A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. február 17-én (100. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2056
[…] (1) bekezdésének f) pontja alapján ugyanis a tőketartalék növekedéseként csak a jogszabály (az adott esetben az ezt előíró önkormányzati rendelet) alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszköz mutatható ki. Önkormányzati rendelet hiányában ezt nem lehetett volna megtenni! Ha a véglegesen átvett pénzeszközöket jogszabály alapján a tőketartalékba kellett (lehetett) helyezni, akkor a szabad tőketartalékból a jegyzett tőke az alapító önkormányzat döntése, az alapítói okirat módosítása után megemelhető, és a cégjegyzékbe történt bejegyzést követően könyvelendő. A piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti (vagy használati) jogának értékesítéséből befolyt bevételt [a bérleti (használati) jog ellenértékét áfával növelten számlázni kellett!] árbevételként és fizetendő áfaként kellett elszámolni (T 311 – K 91-92, 467), majd az árbevételt halasztott bevételként 50 évre időbelileg elhatárolni (T 91-92 – K 4811). Ez az elszámolási, elhatárolási módszer sokak számára nem volt természetes. Ezért az Szt. 2005. évi módosítása az elszámolás helyességét a kétkedők számára is egyértelművé tette a 45. § (5) bekezdésének a törvénybe iktatásával. Az Szt. 45. §-ának (5) bekezdése szerint: "A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
