Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. március 3-án (101. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2078

[…] megszerzett vagyont – miután az evaalany összes bevétele után fizeti a 15 százalékos evát – a törvény adózott vagyonnak tekinti, így annak terhére a tagi jogviszonyra tekintettel juttatott összeget (osztalékot, vállalkozásból kivont vagyont) a tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Nem tartozik ide a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díja, ha ilyen részére kifizetésre kerül, ezzel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a nem önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A bt. a biztosított társas vállalkozó után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Ha a járulékfizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni. A biztosított társas vállalkozó 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, vagy ha magánnyugdíjpénztár tagja, 8 százalék nyugdíjjárulékot és 0,5 százalék nyugdíjjárulékot, továbbá 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapja a személyes közreműködés címén elszámolt összeg, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének (14 500 forint) a naptári évre számított összege (5 millió 307 ezer forint) után kell megfizetni. Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség […]