Épületek aktiválásának időpontja


A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. március 31-én (103. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2111

[…] használatra. Amennyiben az épület műszaki átadás-átvételi eljárása 2004. január 21-én fejeződött be, az aktiválás legkorábbi időpontja ez a nap lehetne. (Természetesen csak akkor, ha az út-használatbavételi engedély hiányában is ki kellett volna adni az épület használatbavételi engedélyét. Ennek eldöntésére nem vállalkozhatunk.) Az épületet akkor sem lehet – az előbbiekből következően - 2004. január 1-jével aktiválni, ha a tényleges használata (bérbeadása) már január 1-jével megkezdődött, mivel a műszaki átadás-átvételi eljárás nem fejeződött be. Az épület rendeltetésszerű használatbavételét (az adott esetben, a kérdésben leírtak figyelembevételével), azaz 2004. május 27-ét követően lehet az épület bekerülési értéke, hasznos élettartama, esetleges maradványértéke számításbavételével az értékcsökkenési leírás összegét megállapítani és elszámolni. Az aktiválás időpontjáig kapott, elszámolt bérleti díjat árbevételként, az irodaház üzemeltetésével kapcsolatos – az árbevétel összegét nem meghaladó – költségeket, végső fokon az eredményt terhelő költségként kell elszámolni. Ebben a vonatkozásban érvényesül az összemérés számviteli alapelv követelménye. Az aktiválás időpontjáig – az Szt. 52. §-ának (7) bekezdésében foglaltakból következően – viszont nem lehet terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolni, utólag sem! Sőt, amennyiben az üzemeltetés költségei meghaladják az adott időszakban realizált bérleti díj miatti árbevételt, a különbözettel – mint a próbaüzemeltetés többletköltségeivel – az irodaház bekerülési […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.