Eredménytartalék igénybevétele osztalékra


Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. február 2-án (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2493

[…] eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel le kell kötni, ezen tételeket a lekötött tartalékba akkor is át kell vezetni, ha az átvezetés miatt az eredménytartalék negatív előjelű lesz. [A negatív előjelű (Tartozik egyenlegű) eredménytartalékból osztalékot nem lehet fizetni.] Az Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. (Az egyéb előírásokkal ezen előírást összevetve, megállapítható, az osztalék elszámolása után – az előbbiek szerint korrigált – saját tőke nem lehet kevesebb, mint a jegyzett tőke összege.) A szabad eredménytartalékból osztalékra igénybe vett összeget [az Szt. 87. §-ának (4) bekezdése alapján] az eredménykimutatásba be kell állítani, és könyvelni is kell a zárlati munkák keretében: T 413 – K 493. Az osztalék kifizetés számviteli feltételeit az Szt. 39. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. E szerint a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként (részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként), ha a lekötött […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.