Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások


Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. február 2-án (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2501

[…] könyvviteli nyilvántartásaiba: például a szarvasmarháknál a tejet a késztermékek között, a szaporulatot (a borjút) a növendék állatok között, de elkülönítetten: T 241 – K 581. Amennyiben a növendék állatok között lévő szaporulatot a bérbevevő a bérbeadónak átadja, azt a szerződésben meghatározott időben, módon és áron számlázza, értékesítésként számolja el (T 581 – K 241 és T311 – K 91-92, 467). (Természetesen a bérbeadónál ezt növendékállat-beszerzésként kell könyvelni.) A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásra átadott tenyészállatért, amelyet számláznia kell a bérbevevő felé, és azt mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél a tárgyi eszközök bérletére vonatkozó előírások szerint kell elszámolni (T 311 – K 91-92, 467, illetve T522, 466 – K 454). A bérleti díj alapvetően a tartási költségeket meghaladó hozamot osztja meg a bérbeadó és a bérbevevő között. Ebből következik, hogy a szaporulat fölött vagy a bérbevevő rendelkezik közvetlenül, vagy a tartási szerződés szerint a bérbeadó felé értékesíti azt. Az előbbiek alapján nem jellemző, hogy a bértartó számlázza a bértartás költségeit a bérbeadó felé. Abban az esetben azonban, ha a bértartásra átvett tenyészállatnak nincs hozama, vagy a hozam nem fedezi a tartás költségeit, akkor a tartásra vonatkozó bérleti szerződésben vállalhatja azt a bérbeadó, hogy a tartás költségeit részben vagy egészen megtéríti. [Meg kell jegyezni, hosszú távon a veszteséges tenyészállattartás (a bérbeadónál a tartási díj megfizetése veszteséget jelent) nem jellemző, legfeljebb átmeneti időszakra képzelhető el.] A bértartásra átvett tenyészállatot a bérbevevő értékesítheti, az kényszervágásra kerülhet vagy elpusztulhat. Ha a bérleti szerződés nem zárja ki, a bértartásra átvett tenyészállatot a bérbevevő értékesítheti a tárgyi eszközök értékesítésére vonatkozó általános előírások szerint, bár az adott tenyészállat a könyveiben nem szerepel: – a bérbevevő által kiállított számla szerinti eladási ár: T 311 – K 961, 467; – majd a szerződésben rögzített elszámolási időponttal a bérbeadó számlázza a bérbevevő felé az általa már korábban eladott tenyészállat megállapodás szerinti értékét, amelyet a bérbevevő beszerzésként számol el: T 161, 466 – K 455, T151 – K 161, 467, majd könyveli az értékesített tenyészállat bekerülési értékét az egyéb ráfordítások között: T 861 – K 151. Ha a bértartásra átvett tenyészállat kényszervágásra kerül, akkor – a bérbevevő könyveli az általa értékesített hús és egyéb haszonanyag eladási árát: T 311 – K 91-92, 467, elszámolja a kényszervágással kapcsolatosan felmerült költségeket: T 51-57 – K 2,3,4; – majd a szerződésben rögzített elszámolási időponttal a bérbeadó számlázza a bérbevevő felé a kényszervágott tenyészállat megállapodás szerinti értékét, amelyet a bérbevevő beszerzésként számol el: T 161, 466 – K 455, T 151 – K 161, […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.