Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. február 2-án (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2502

[…] tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet értékvesztésként kell elszámolni. Ha a kérdező társaság egyszerűsített éves beszámolót készíthet az Szt. előírásai alapján, és az állatokkal kapcsolatos közvetlen költségeket elkülönítetten nem mutatja ki, a szaporulat (a borjú) mérleg-fordulónapi értékét (közvetlen önköltségét) – az Szt. 98. §-ának b) pontjában foglaltak alapján – a szaporulat (a borjú) mérleg-fordulónapi várható eladási árának a kalkulált haszonnal csökkentett összegében is meghatározhatja. [A mérlegbe bekerülő érték meghatározása során – ez esetben is – az Szt. 56. §-a (1) bekezdésének előírásait alkalmazni kell!] Ez esetben a mérleg-fordulónapi közvetlen önköltség és a szaporulat születéskori készletrevételi értékének különbözetét kell a T 241 – K 581 könyvelési tétellel könyvelni. A szaporulat tenyészállattá történő átminősítésekor az átminősített növendék állat (szaporulat, borjú) könyv szerinti értékét (tényleges előállítási költségét) kell beruházásként a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben elszámolni. Könyvelési tételek: a saját termelésű készlet kivezetése a növendék állatok közül: T 581 – K 241, a tenyészállat beruházáskénti elszámolása: T 161 – K 582. A tenyészállattá átminősített növendék állatot az átminősítéssel egyidejűleg kell a tenyészállatok közé átvezetni (T 151 – K 161) és az áfát megfizetni, ami jellemzően levonható áfa lesz: T466 – K 467. Ha az év közbeni tenyészállattá történő átminősítéskor nem áll rendelkezésre az átminősített növendék állat (szaporulat) tényleges előállítási költsége (közvetlen önköltsége), akkor az átsorolást, a beruházáskénti elszámolást terv szerinti előállítási költségen is el lehet számolni. […]