Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. február 16-án (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2506

[…] felszámítani. Erre vonatkozóan a BH 1997. 594 határozat a következőt fogalmazza meg: "A lejárat időpontjától kezdődően a kötelezett az addig felgyülemlett ügyleti kamatok megfizetésével is késedelembe esik, és a jogosult a tőkésített ügyleti kamat késedelmes fizetése miatt is jogszerűen igényelheti a késedelmi kamat megfizetését." Az Szja-tv. 2005-ben hatályos előírása (65. §) szerint a magánszemély kamatból származó bevételének egésze jövedelem, de ez után az adó mértéke 0százalék. A 0 százalékos adókulcs alá tartozás tekintetében az 1996 előtt kötött szerződés alapján kamatnak a) akkor tekinthető a kölcsön kamata, ha mértéke a felszámítás (esedékesség/fizetés) időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5százalékával haladja meg, b) az a) pontban előírt feltétel teljesülése esetén is a bt. által a magánszemélytől felvett kölcsön után kifizetett kamat – a kifizetőnél (a bt.-nél) együttesen – legfeljebb évi 200 ezer forintot meg nem haladó összegben számít kamatjövedelemnek. Ez azt jelenti, hogy ha 2005 előtt nem számították fel a kamatot, akkor a megfizetéskor érvényes jegybanki alapkamat 105 százalékát a kamat nem haladhatja meg. Ha korábban is történt kamatfelszámítás (csak teljesítés nem), akkor évente kell nézni, hogy az adott évi kamatra teljesül-e a feltétel, és a kifizetett összegnek az a része 0 kulcsos, amelyre a feltétel teljesül. Emellett 2005. évi kifizetés esetén sem tekinthető 200 ezer forintnál nagyobb összegű kamat 0 kulccsal adóztathatónak. Ha más magánszemélynek is fizet a bt. kamatot, akkor a 200 ezer forintból meg kell határozni, hogy egy-egy személynél milyen összeg lesz 0 százalék alá sorolva. A feltételnek meg nem felelő kamat (az a rész, amely meghaladja a 200 ezer forintot, több kamatra jogosult esetében az arányos rész, illetve az a rész, amely valamely felszámítási évben meghaladja a jegybanki alapkamat 105 százalékát) egyéb (összevonandó) jövedelem. Ha a meg nem fizetett kamatra késedelmikamat-fizetés is történik, az után – az Szja-tv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján – úgy kell adózni, ahogyan az alapjául szolgáló kamat után. Az Eho-tv. 3. §-a alapján százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja-tv.-ben meghatározott: -összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összegre; -a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után, (kivéve a reprezentációnak és üzleti ajándéknak minősülő juttatást); -a kamatkedvezményből származó jövedelem után; -az egyösszegű járadékmegváltások után; -a kis összegű kifizetések után, ha azt nem kell tb-járulékalapnak tekinteni, mert nem biztosítási jogviszony alapján fizették. A kölcsön utáni kamatot nem biztosítási jogviszonyra tekintettel fizetik, így – ha egyéb jövedelemként adóköteles – akkor annak összege után a kifizetőt 11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Abban az esetben, ha a kamat adómentes, egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége nincs a kifizetőnek. A bt.-nek a kölcsön utáni kamatot az esedékességkor – mint a válasz elején írtuk – el kellett számolnia az eredménye terhére. Így a 2005. évi kifizetésből csak a 2005-ben esedékes rész érinti az adózás előtti eredményt és a társaságiadó-alapot. A bt.-nek e kamatra (illetve a kölcsönre tekintettel) társaságiadóalap-növelési kötelezettsége az ún. alultőkésítési szabály alapján merülhet, merülhetett fel. Ezt (azokban az években, amelyeknek az adókötelezettsége még nem évült el) a Tao-tv. a következők szerint szabályozta: a) 2001-2003. években a Tao-tv. 29. §-ának (10) bekezdése szerint a kötelezettség keletkezésekor – az 1997. január 1-je előtt keletkezett (így a kérdésben szereplő) kötelezettségre a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 4. §-a (3) bekezdésének t) pontja szerint – érvényes szabályokat kellett alkalmazni, utoljára azon adóévi […]