Devizaárfolyam-különbözet kötelező elszámolása
Kérdés
2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. április 27-én (128. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2605
[…] hatás jelentősnek, nem jelentősnek minősítése (valójában számszerűsítése) a társaság számviteli politikájába tartozik. Természetesen azonos módon kell megítélni az értékelésből adódó különbözetet akkor is, ha az árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség. Nem lehet más a minősítés (a mérték) az árfolyamnyereség esetében, mint az árfolyamveszteségnél, és fordítva. A hivatkozott számviteli előírások alapján, a kérdésben szereplő euró árfolyamának alakulása mellett lehet az, hogy az egyik évben árfolyamnyereség a különbözet, amelynek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása nem jelentős, míg a másik évben a különbözet összevontan árfolyamveszteség, és a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása – a felsoroltak valamelyikénél – jelentősnek minősül. Az Szt. 60. §-a (3) bekezdésének előírásából egyértelműen következik, hogy ezt az árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között el kell számolni. A külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor mutatkozó (elszámolandó) árfolyamveszteségre nem lehet céltartalékot képezni, a ténylegesen elszámolt árfolyamveszteséget általában nem lehet időbelileg elhatárolni. (Sajátos elhatárolási lehetőség a külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. április 27-én (128. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2605
[…] hatás jelentősnek, nem jelentősnek minősítése (valójában számszerűsítése) a társaság számviteli politikájába tartozik. Természetesen azonos módon kell megítélni az értékelésből adódó különbözetet akkor is, ha az árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség. Nem lehet más a minősítés (a mérték) az árfolyamnyereség esetében, mint az árfolyamveszteségnél, és fordítva. A hivatkozott számviteli előírások alapján, a kérdésben szereplő euró árfolyamának alakulása mellett lehet az, hogy az egyik évben árfolyamnyereség a különbözet, amelynek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása nem jelentős, míg a másik évben a különbözet összevontan árfolyamveszteség, és a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása – a felsoroltak valamelyikénél – jelentősnek minősül. Az Szt. 60. §-a (3) bekezdésének előírásából egyértelműen következik, hogy ezt az árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között el kell számolni. A külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor mutatkozó (elszámolandó) árfolyamveszteségre nem lehet céltartalékot képezni, a ténylegesen elszámolt árfolyamveszteséget általában nem lehet időbelileg elhatárolni. (Sajátos elhatárolási lehetőség a külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
