Céltartalékképzés az utólag adott engedményre
Kérdés
Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. május 11-én (129. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2611
[…] feltételezi a következetességet, azaz azt, ha a tárgyévvel kapcsolatosan megállapításra kerül a forgalommal arányosan adott engedmény összege, akkor azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezik is. Ha pénzhiány miatt a forgalommal arányosan utólag adott engedményt pénzügyileg nem rendezik, akkor indokolt lehet az Szt. 4. §-a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása. Ha az engedményt adónak volt pénze, és mégsem rendezte pénzügyileg a mérlegkészítés időpontjáig a már megállapított engedményt, akkor a könyvvizsgáló a jogszabályi előírásokkal való visszaélést megállapíthatja, a társaság által kimutatott eredmény helyességét kifogásolhatja, súlyosabb esetben korlátozott vagy elutasító záradékot adhat, de nem kötelezheti a társaságot céltartalék képzésére. Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mikor kell a társaságnak céltartalékot képeznie. A törvényi előírás általános meghatározásából, illetve példálódzó felsorolásból nem következik az, amit a könyvvizsgáló állít, hogy abban az esetben, amikor az Szt. valamely ráfordítás elszámolására tételes előírást tartalmaz, akkor a tételes előírástól eltérő tartalom megfogalmazásával (kötelezettséggé minősítéssel) kötelező legyen a céltartalékképzés. A könyvvizsgáló által hivatkozott számviteli kérdésekre adott válaszok valójában az adott esetre nem alkalmazhatók. A 17/2004. számviteli kérdés a ki nem vett szabadsággal kapcsolatosan utal a céltartalékképzés indokoltságára. A Számviteli Levelek 120. számában a 2450. kérdésre adott válaszban fejtettük ki, hogy miért nem lehet rá céltartalékot képezni. (Az Mt. 136. §-a a szabadság pénzbeli megváltását nem teszi lehetővé, csak kivételes esetben fordulhat elő.) A 101/2003. számviteli kérdés a mérlegkészítés időpontjáig ki nem vett, számított késedelmi pótlék paszszív időbeli elhatárolások közötti elszámolás […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. május 11-én (129. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2611
[…] feltételezi a következetességet, azaz azt, ha a tárgyévvel kapcsolatosan megállapításra kerül a forgalommal arányosan adott engedmény összege, akkor azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezik is. Ha pénzhiány miatt a forgalommal arányosan utólag adott engedményt pénzügyileg nem rendezik, akkor indokolt lehet az Szt. 4. §-a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása. Ha az engedményt adónak volt pénze, és mégsem rendezte pénzügyileg a mérlegkészítés időpontjáig a már megállapított engedményt, akkor a könyvvizsgáló a jogszabályi előírásokkal való visszaélést megállapíthatja, a társaság által kimutatott eredmény helyességét kifogásolhatja, súlyosabb esetben korlátozott vagy elutasító záradékot adhat, de nem kötelezheti a társaságot céltartalék képzésére. Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mikor kell a társaságnak céltartalékot képeznie. A törvényi előírás általános meghatározásából, illetve példálódzó felsorolásból nem következik az, amit a könyvvizsgáló állít, hogy abban az esetben, amikor az Szt. valamely ráfordítás elszámolására tételes előírást tartalmaz, akkor a tételes előírástól eltérő tartalom megfogalmazásával (kötelezettséggé minősítéssel) kötelező legyen a céltartalékképzés. A könyvvizsgáló által hivatkozott számviteli kérdésekre adott válaszok valójában az adott esetre nem alkalmazhatók. A 17/2004. számviteli kérdés a ki nem vett szabadsággal kapcsolatosan utal a céltartalékképzés indokoltságára. A Számviteli Levelek 120. számában a 2450. kérdésre adott válaszban fejtettük ki, hogy miért nem lehet rá céltartalékot képezni. (Az Mt. 136. §-a a szabadság pénzbeli megváltását nem teszi lehetővé, csak kivételes esetben fordulhat elő.) A 101/2003. számviteli kérdés a mérlegkészítés időpontjáig ki nem vett, számított késedelmi pótlék paszszív időbeli elhatárolások közötti elszámolás […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
