Követelés faktorálása


Cégünk a követeléseit visszterhes faktoringügylet során faktorálja. Egy adott időpontban faktorkövetelésként mutatjuk ki annak a számlának a végösszegét, amelyet benyújtottunk a faktorcéghez, és kötelezettségként mutatjuk ki a faktorcég által átutalt előleget. Az összevezetésre csak akkor kerül sor, amikor a faktorcég sikeresen hozzájutott az eredeti vevőnktől a pénzhez. Az elszámolás során a követelésértékesítést nem számoljuk el egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként, hanem azt folyószámlán könyveljük, mint ahogyan azt egy szakmai folyóirat javasolta. Év végén a faktorcéggel kapcsolatosan kimutatott követelést és kötelezettséget nem vonjuk össze, azt külön-külön mutatjuk ki. Helyes ez így? Helyes az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás számlák mellőzése?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. június 8-án (131. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2661

[…] eladó az eladott dolgot visszavásárolja. Az eladott dolog visszavásárlásának a jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral, annál több lehet. A kérdésben szereplő "visszterhes" szóból erre is lehet következtetni, de a kérdés további része ezt a feltételezést nem támasztja alá. Ha visszavásárlást kötöttek volna ki, akkor is először el kell adni a követelést, az értékesített követelést a már leírt módon elszámolni, majd a faktorcég eladása alapján visszavásárolni és vásárolt követelésként kimutatni. Nyilvánvaló, hogy sem eladás nincsen, sem visszavétel. Így jogszabályellenes a számla kiállítása is. [Legfeljebb arra lehet jó (!), hogy az adóhatóság adómentes tevékenység miatt az előzetesen felszámított áfát utólag megossza, és áfahiányt állapítson meg!] Valójában a kérdező cég a követelést behajtásra adta át a faktorcégnek. Ez esetben azonban számlázni nem kell, és faktorkövetelésként sem mutatható ki. (Legfeljebb az eredeti követelés számlán jelölve azt, hogy behajtásra a faktorcégnek átadva.) A faktorcégtől a kérdező cég nem előleget kap (értelmezhetetlen az előleg, hiszen a kérdező cég sem szolgáltatást nem nyújt, sem terméket nem fog értékesíteni, a követelését sem fogja utólag eladni a Ptk. szabályainak megfelelően), hanem kölcsönt, amelyet a kérdező cégnek a faktorcéggel szembeni kötelezettségként kell kimutatnia (T 384 – K 4512). Amikor a faktorcég a beszedésre (behajtásra) átvett követelést behajtja, beszedi, akkor a befolyt összeggel követelésenként kell elszámolnia. A beszedett összeget csökkenti a (helytelenül előlegnek nevezett) kölcsön összegével, […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.