Faktorálás garanciával
Kérdés
A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. december 14-én (142. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2896
[…] bevételek között kell elszámolni az adásvétel megtörténtekor, függetlenül attól, hogy az ellenértéket egyszerre vagy halasztott fizetéssel rendezik. A Ptk. szerinti engedményezés esetén az előleg nem értelmezhető! A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell megítélni, a beszámolóban, az azt alátámasztó könyvviteli nyilvántartásokban bemutatni. A kérdésben leírt faktorálásnak mi a valós gazdasági tartalma? A keretszerződés szerint a vevővel szembeni számlakövetelés beszedése, nem pedig ezen követelés megvásárlása! Így a faktorcégnek a bt. a számlakövetelést nem eladta, csak behajtásra átadta. Ezt egyértelműen alátámasztja a faktorcégnek a könyvelés módjára tett javaslata is: az átadott követelést nem az eredeti adóssal szemben kell kimutatni, hanem a faktorcéggel szemben (bár ehhez nem feltétlenül kell azt egy másik számlára átvezetni, hiszen a faktorcég felé a bt. nem értékesített, így eredeti követelése sem lehet!). Mint már utaltunk rá, a faktorcégtől a bt. nem előleget kap (a bt. a faktorcégnek nem adja el a követelését később sem!), hanem kölcsönt, amelyet a bt.-nek a faktorcéggel szembeni kötelezettségként kell kimutatnia (T 384 – K 4512 és nem a 447). Amikor a faktorcég a beszedésre (behajtásra) átvett követelést behajtja, beszedi, akkor a befolyt összeggel a követelésként kimutatott összeg ugyan csökken, de a befolyt összeg nem a bt.-nél van. Ezért az eredeti adós (vevő) által a faktorcéghez teljesített befizetést egy erre a célra megjelölt elszámolási számlára kell átvezetni (T 368 – K 311). A faktorcég elszámolása alapján könyvelni kell az elszámolási számlával szemben – a kölcsön visszafizetését, törlesztését (T 4512 – K 368), – a faktorcég által felszámított kamatot (T 8722 – K 368), – […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. december 14-én (142. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2896
[…] bevételek között kell elszámolni az adásvétel megtörténtekor, függetlenül attól, hogy az ellenértéket egyszerre vagy halasztott fizetéssel rendezik. A Ptk. szerinti engedményezés esetén az előleg nem értelmezhető! A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell megítélni, a beszámolóban, az azt alátámasztó könyvviteli nyilvántartásokban bemutatni. A kérdésben leírt faktorálásnak mi a valós gazdasági tartalma? A keretszerződés szerint a vevővel szembeni számlakövetelés beszedése, nem pedig ezen követelés megvásárlása! Így a faktorcégnek a bt. a számlakövetelést nem eladta, csak behajtásra átadta. Ezt egyértelműen alátámasztja a faktorcégnek a könyvelés módjára tett javaslata is: az átadott követelést nem az eredeti adóssal szemben kell kimutatni, hanem a faktorcéggel szemben (bár ehhez nem feltétlenül kell azt egy másik számlára átvezetni, hiszen a faktorcég felé a bt. nem értékesített, így eredeti követelése sem lehet!). Mint már utaltunk rá, a faktorcégtől a bt. nem előleget kap (a bt. a faktorcégnek nem adja el a követelését később sem!), hanem kölcsönt, amelyet a bt.-nek a faktorcéggel szembeni kötelezettségként kell kimutatnia (T 384 – K 4512 és nem a 447). Amikor a faktorcég a beszedésre (behajtásra) átvett követelést behajtja, beszedi, akkor a befolyt összeggel a követelésként kimutatott összeg ugyan csökken, de a befolyt összeg nem a bt.-nél van. Ezért az eredeti adós (vevő) által a faktorcéghez teljesített befizetést egy erre a célra megjelölt elszámolási számlára kell átvezetni (T 368 – K 311). A faktorcég elszámolása alapján könyvelni kell az elszámolási számlával szemben – a kölcsön visszafizetését, törlesztését (T 4512 – K 368), – a faktorcég által felszámított kamatot (T 8722 – K 368), – […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
