Egészségügyi hozzájárulás felső határa
Kérdés
2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. március 22-én (148. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3031
[…] megállapítani. (Általában igaz az, hogy az ingatlan bérbeadásából származó bevételnek, a bérleti díjnak az egésze jövedelem!) 2007. január 1-jétől a munkáltatót (a foglalkoztatót) 8 százalékos egészségbiztosítási járulék terheli a munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem után, a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján. [A Tbj-tv. 36-37. §-a, 39. §-ának (2) bekezdése a kérdés szempontjából nem releváns!] Mivel a munkavállaló (bérbe adó magánszemély) feltételezhetően egész évben munkaviszonyban lesz, a részére kifizetett éves munkabér után a munkáltató a 8 százalékos egészségbiztosítási járulékot megfizeti, annak éves összege (135 000 x 12 x 0,08=) 129 600 Ft lesz, nyilvánvalóan csak a 450 000 Ft-ból hiányzó összeget kell – ha egyéb figyelembe vehető jövedelme nincsen – az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemből levonásra kerülő egészségügyi hozzájárulás összegének megállapításánál számításba venni. A 450 ezer forintból hiányzó összeg (450 000-129 600=) 320 400 Ft. A kérdés szerint a havi bérleti díj 300 000 Ft, amely - tételezzük fel – az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is. A 450 ezer forintból hiányzó 320 400 Ft (320 400 : 0,14 =) 2 288 571 Ft egészségügyihozzájárulás-alapnak felel meg, amely összeg (2 288 571 : 300 000=) 7,63 hónap bérleti díjának felel meg. Tehát augusztus hónapban kell utoljára a 14 százalékos eho-t vonni, feltételezve, hogy a munkaviszony egész évben fennáll, és bérként a számított összeg kifizetésre kerül. A leírtakkal kapcsolatosan az Eho-tv. 11/A. §-a feltételeket fogalmaz meg. A magánszemélyt a szóban forgó jövedelem után a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű eho-t a 450 000 forintig (a felső határig) megfizette. A magánszemély nyilatkozhat arról, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. március 22-én (148. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3031
[…] megállapítani. (Általában igaz az, hogy az ingatlan bérbeadásából származó bevételnek, a bérleti díjnak az egésze jövedelem!) 2007. január 1-jétől a munkáltatót (a foglalkoztatót) 8 százalékos egészségbiztosítási járulék terheli a munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem után, a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján. [A Tbj-tv. 36-37. §-a, 39. §-ának (2) bekezdése a kérdés szempontjából nem releváns!] Mivel a munkavállaló (bérbe adó magánszemély) feltételezhetően egész évben munkaviszonyban lesz, a részére kifizetett éves munkabér után a munkáltató a 8 százalékos egészségbiztosítási járulékot megfizeti, annak éves összege (135 000 x 12 x 0,08=) 129 600 Ft lesz, nyilvánvalóan csak a 450 000 Ft-ból hiányzó összeget kell – ha egyéb figyelembe vehető jövedelme nincsen – az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemből levonásra kerülő egészségügyi hozzájárulás összegének megállapításánál számításba venni. A 450 ezer forintból hiányzó összeg (450 000-129 600=) 320 400 Ft. A kérdés szerint a havi bérleti díj 300 000 Ft, amely - tételezzük fel – az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is. A 450 ezer forintból hiányzó 320 400 Ft (320 400 : 0,14 =) 2 288 571 Ft egészségügyihozzájárulás-alapnak felel meg, amely összeg (2 288 571 : 300 000=) 7,63 hónap bérleti díjának felel meg. Tehát augusztus hónapban kell utoljára a 14 százalékos eho-t vonni, feltételezve, hogy a munkaviszony egész évben fennáll, és bérként a számított összeg kifizetésre kerül. A leírtakkal kapcsolatosan az Eho-tv. 11/A. §-a feltételeket fogalmaz meg. A magánszemélyt a szóban forgó jövedelem után a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű eho-t a 450 000 forintig (a felső határig) megfizette. A magánszemély nyilatkozhat arról, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
