Adóhiány következményei


Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. április 19-én (150. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3092

[…] az adóhiány, mind a jogosulatlan visszaigénylés. Az adóhiány fogalmába beletartozik az esedékességkor meg nem fizetett adó, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás is. Az adó-visszaigénylés a szabályok alkalmazása szempontjából költségvetési támogatásnak minősül. Ebből következően az adóbírság kiszabása jogszerűnek tűnhet. Az adóbírság mértékét a törvény 50 százalékban rögzíti, amelytől az adóhatóság csak méltányossági jogkörét gyakorolva térhet el, ha az adózó a kérdéses esetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A bírság megállapításakor az adóhatóság köteles indokolni a kiszabott bírság mértékét. Amennyiben az adózó az esedékesség előtt vesz igénybe költségvetési támogatást – jelen esetben él az adólevonási jogával -, szintén köteles az adóhatóság késedelmi pótlékot felszámítani, tehát ennek jogalapja sem kérdőjelezhető meg. A pótlékszámítás számszaki része jelen információk alapján nem minősíthető, de van lehetőség a méltányosság gyakorlására is. Az adóhiány vizsgálata soha nem […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.