Egészségügyi hozzájárulás felső határa
Kérdés
A Számviteli Levelek 130. számában, a 2645. kérdésre adott válaszukban azt írják, a magánszemély nyilatkozhat, ha az eho eléri a felső határt, hogy a bérbeadás után ne kelljen ehót fizetni. Hogyan kell ezt értelmezni? Ha például a feleség bérbeadja saját kft.-jének az irodát, és keresete több mint 6 millió forint (amellyel eléri a felső határt), akkor a bérleti díjból nem kell levonni, ha nyilatkozik a keresetéről? Mikor kell nyilatkozni? Ha már elérte vagy várhatóan el fogja érni? Mi van, ha többet vonnak le, illetve ha nem vontak le eleget?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. augusztus 9-én (157. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3248
[…] nem éri a 450 ezer forintot. A hivatkozott jogszabályi előírásból következik, ha a kérdésben szereplő feleség biztosítási jogviszonyában (például mint munkavállaló) keresete várhatóan meghaladja a 6 millió forintot, akkor a foglalkoztató a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján ennek a 8 százalékát fizeti meg egészségbiztosítási járulékként, ami 480 ezer forint, tehát meghaladja a 450 ezer forintot, akkor a külön adózó jövedelméből a 15 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell levonni. A bérbevevő azonban mindaddig köteles a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást levonni, amíg a magánszemély nem nyilatkozik arról, hogy – az adott esetben – az egészségbiztosítási járulékot a felső határig a foglalkoztató megfizette. Van azonban arra is lehetőség, és erre a kérdésben hivatkozott válaszban is utaltunk, hogy a magánszemély nyilatkozhat arra vonatkozóan is, hogy a foglalkoztatója által fizetett (fizetendő) egészségbiztosítási járulék vagy a máshol levont százalékos mértékű eho összege, illetve azok együttes összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha mégsem éri el (mert például a munkaviszony megszűnt), a magánszemély az őt terhelő (az adott esetben a bérbeadásból származó […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. augusztus 9-én (157. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3248
[…] nem éri a 450 ezer forintot. A hivatkozott jogszabályi előírásból következik, ha a kérdésben szereplő feleség biztosítási jogviszonyában (például mint munkavállaló) keresete várhatóan meghaladja a 6 millió forintot, akkor a foglalkoztató a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján ennek a 8 százalékát fizeti meg egészségbiztosítási járulékként, ami 480 ezer forint, tehát meghaladja a 450 ezer forintot, akkor a külön adózó jövedelméből a 15 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell levonni. A bérbevevő azonban mindaddig köteles a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást levonni, amíg a magánszemély nem nyilatkozik arról, hogy – az adott esetben – az egészségbiztosítási járulékot a felső határig a foglalkoztató megfizette. Van azonban arra is lehetőség, és erre a kérdésben hivatkozott válaszban is utaltunk, hogy a magánszemély nyilatkozhat arra vonatkozóan is, hogy a foglalkoztatója által fizetett (fizetendő) egészségbiztosítási járulék vagy a máshol levont százalékos mértékű eho összege, illetve azok együttes összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha mégsem éri el (mert például a munkaviszony megszűnt), a magánszemély az őt terhelő (az adott esetben a bérbeadásból származó […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
