Fizetés bankkártyával


A kiskereskedelmi forgalom a boltban történik, ahol pénztárgépben rögzítik a vásárolt termékek értékét. Amennyiben a vevő igényli, készpénzes számlát is kiállítanak részére. A készpénzes számlák gépi program segítségével, sorszámmal ellátva kerülnek kiállításra. Ha a vevő bankkártyával fizet, az ellenérték nem kerül a pénztárgépbe, hanem készpénzes számlát állítanak ki. Ezek a számlák úgy kerülnek könyvelésre, mint az átutalásos számlák, kiegyenlítésük a bank értesítése alapján valósul meg. Ez így zárt rendszert alkot? Helyesen jár el a társaság? Az általunk követett gyakorlat megfelel-e a törvényi előírásoknak?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. augusztus 30-án (158. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3252

[…] történő fizetést az ellenérték készpénzzel történő kiegyenlítésével azonosan kell kezelnünk, függetlenül attól, hogy az összeg nem készpénzben, hanem a bankszámlán jelenik meg. A leírtakból következően azon termékek ellenértékét is a pénztárgépben rögzíteni kell, amely ellenérték kiegyenlítése bankkártya használatával történik. Ez esetben célszerű, ha – a napi értékesítésnek a – pénztárgép ellenőrző szalagjával dokumentált – bruttó bevételét a 368. számlán belül megnyitott bolti elszámolási számlára könyvelik az árbevétellel és a fizetendő áfával szemben (T 3681 – K 91-92, 467, az áfa utólagos megállapítása esetén: T 3681 – K 91-92 és T 91-92 – K 467); – a bankkártyával "fizetett" összegeket – az erre vonatkozó ellenőrzős, elszámoló szelvény alapján – a bankkártya-tulajdonos hitelintézetével (ezen belül a bankkártya tulajdonosával) szemben előírják az egyéb követelések között, tulajdonosonkénti megbontásban (T 3682 – K 3681), amely követelést az elszámoló hitelintézet […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.