Kulturális járulék a teljes ingatlan vagy ingatlanrész után
Kérdés
A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre – a Tulajdonos kft. nevére szólóan – az illetékes építési hatóság 300 egységnyi – többszintes – kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. március 6-án (170. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3555
[…] rendelték meg, mert azt közös tulajdonban tartják? A kérdés további részéből kiderül, nem az épület egészét, hanem például az ingatlan 2. emeletén 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet. Ez viszont egy újonnan megépítésre kerülő épületen belül képtelenség, fizikailag lehetetlen. (A már megépült épületnél emeletráépítés formájában nyílna erre lehetőség, de az adott esetben nem erről van szó!) A leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a kulturális járulékot az ingatlan teljes bekerülési értéke, azaz 1500 millió forint után kell megfizetni. De ki fizessen? Az 1993. évi XXIII. törvény 5/A. §-ának (2) bekezdése szerint a kulturális járulék alapja – a melléklet szerint – épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a 120 millió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális járulék alapjának számítása egyértelműen megállapítható. A kulturális járulék alapja az adott esetben a kivitelezésre kerülő építmény értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele. A hivatkozott törvény 5/B. §-ának (1) bekezdése szerint az építtető (az adott esetben a Tulajdonos kft.) köteles a kivitelezőt – az építési szerződésben vagy külön nyilatkozatban – írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturálisjárulék-köteles-e, vagy nem. A kivitelező járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejűleg keletkezik, illetve szűnik meg. A kérdés szerint a Tulajdonos kft. a kivitelezővel 1500 millió forint összegű kivitelezési szerződést kötött. Így a külön tájékoztatás felesleges. Az adott esetben tehát […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. március 6-án (170. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3555
[…] rendelték meg, mert azt közös tulajdonban tartják? A kérdés további részéből kiderül, nem az épület egészét, hanem például az ingatlan 2. emeletén 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet. Ez viszont egy újonnan megépítésre kerülő épületen belül képtelenség, fizikailag lehetetlen. (A már megépült épületnél emeletráépítés formájában nyílna erre lehetőség, de az adott esetben nem erről van szó!) A leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a kulturális járulékot az ingatlan teljes bekerülési értéke, azaz 1500 millió forint után kell megfizetni. De ki fizessen? Az 1993. évi XXIII. törvény 5/A. §-ának (2) bekezdése szerint a kulturális járulék alapja – a melléklet szerint – épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a 120 millió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális járulék alapjának számítása egyértelműen megállapítható. A kulturális járulék alapja az adott esetben a kivitelezésre kerülő építmény értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele. A hivatkozott törvény 5/B. §-ának (1) bekezdése szerint az építtető (az adott esetben a Tulajdonos kft.) köteles a kivitelezőt – az építési szerződésben vagy külön nyilatkozatban – írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturálisjárulék-köteles-e, vagy nem. A kivitelező járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejűleg keletkezik, illetve szűnik meg. A kérdés szerint a Tulajdonos kft. a kivitelezővel 1500 millió forint összegű kivitelezési szerződést kötött. Így a külön tájékoztatás felesleges. Az adott esetben tehát […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
