Elengedett kötelezettség ajándékozási illetéke


A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján – szerintem – egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. március 20-án (171. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3582

[…] ingyenesen engedményezik a követelést, az az ajándékhoz akkor jut hozzá, ha az adós a tartozását kiegyenlíti, rendezi. A követeléssel megajándékozott azonban egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy az adós a tartozását teljes összegében kiegyenlíti, pedig a megajándékozott már az ajándékozási illetéket is megfizette (ha az illetéktörvény szerint jár el). Ha a tag (vagy bárki) kölcsönt nyújt, akkor jellemzően pénzt adott a kölcsön felvevőjének. Ha a kölcsönfelvevő az Szt. hatálya alá tartozik, köteles a kapott kölcsönt kötelezettségként (tartozásként) kimutatni. Ha ezt a kölcsönt neki nem kell visszafizetnie (mert a kölcsönt adó azt elengedte), akkor a kölcsönt felvevő valójában gazdagodott, olyan eszközhöz jutott hozzá, amelyért neki fizetnie nem kell (nem kell a kölcsönt visszafizetnie). A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből következik, nem attól lesz valami ajándék, mert ajándéknak nevezzük. A kölcsönt felvevő a kölcsön miatti kötelezettsége elengedésével tehát megajándékozottá válik, 2008. január 1-je után illetékfizetésre kötelezett, 2008. január 1-jét megelőzően azonban nem. A hivatkozott törvényi előírás-kiegészítést az illetéktörvény 11. §-a […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.