Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. május 15-én (175. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3673

[…] kedvezményezett személyének megváltoztatásához ugyancsak a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Továbbá, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnne, a biztosított - egyoldalú nyilatkozatával – a szerződő fél helyébe léphet. Előzőekből következően a vállalkozás által fizetett biztosítási díj végleges vagyonvesztésnek minősül, így a biztosítási díj költségként elszámolható (a díjfizető vállalkozás ugyanis kizárólag a biztosított hozzájárulása esetén válhatna jogosulttá bármilyen biztosítói kifizetésre). A vállalkozás által fizetett biztosítási díjat a számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja alapján költségként, mint személyi jellegű egyéb kifizetést kell elszámolni. A díjfizetés időpontjában a biztosított személy vagy adómentes, vagy adóköteles jövedelmet szerez, és ettől, illetve a jogviszony jellegétől függően keletkezhet járulékkötelezettség is. 2. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol: – szerződő fél: a vállalkozás, – biztosított: a vállalkozás munkavállalója, – kedvezményezett: a vállalkozás (a biztosított személy hozzájárulásával); a biztosítói kifizetés lehet: = elérési biztosítási összeg, = visszavásárlási, rész-visszavásárlási összeg, = haláleseti biztosítási összeg. Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következő: A szerződő által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehet elszámolni (mivel az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), ilyenkor azt a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. A biztosító által - eléréskor, visszavásárláskor, részvisszavásárláskor, vagy a biztosított halála esetén – fizetett összegből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Amennyiben a biztosító által fizetett összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként kell elszámolni. 3. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol: – szerződő fél: a vállalkozás, – biztosított: a vállalkozás munkavállalója, – kedvezményezett: a biztosított személy vagy a biztosított személy érdekkörébe tartozó más természetes személy, de – a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezettjelölés jogáról és/vagy – a biztosított személy előre lemond arról a jogáról, hogy a szerződés megszüntetésének szándéka esetén az eredeti szerződő helyébe lépjen, ideértve a részvisszavásárláshoz való előzetes hozzájárulását is; a biztosítói kifizetés lehet: = elérési biztosítási összeg, = visszavásárlási, rész-visszavásárlási összeg, = haláleseti biztosítási összeg. Ebben az esetben a számviteli elszámolás az alábbi: A számviteli elszámolás megítélésénél fontos körülmény, hogy ha a szerződő a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki (akár úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, vagy akár úgy is, hogy az megszűnik), és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított személy hozzájárulása (mert a biztosított személy a szerződés aláírásakor ezen jogáról előre lemondott), akkor a szerződő által ilyen körülmények között befizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni (az nem minősülhet végleges vagyonvesztésnek). Ilyen esetben a befizetett díjat a szerződőnél a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a szerződőnek a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja – a számviteli törvény 16. §-a (3) bekezdésének előírását is figyelembe véve -, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. […]