Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése


Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. május 29-én (176. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3682

[…] Ha támogatást is kapott a kutatáshoz, akkor adózás előtti eredménycsökkentésként a támogatással csökkentett közvetlen költség vehető figyelembe [Tao-tv. 13. §-ának (1) bekezdése, amely visszautal a 7. § (1) bekezdésének t) pontjára]. Ezt követően kell meghatározni a társasági adót, amely kötelezettség akkor állhat fenn, ha az adóalap pozitív érték. Még ekkor sem feltétlenül a kiszámított adót kell megfizetni, mivel a közhasznú társaság – meghatározott feltételek mellett – adómentességgel élhet a Tao-tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése alapján. Ehhez meg kell határozni, hogy a közhasznú társaságnál milyen összegű bevétel minősül kedvezményezett bevételnek. Ez nem feltétlen azonos a cél szerinti vagy a közhasznú tevékenységével. A Tao-tv. 6. számú mellékletének C) fejezete szerint a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő kedvezményezett tevékenység bevétele: 1. A közhasznú tevékenységből vagy – ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek – a társasági szerződésében, alapszabályában nevesített közcélú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik. Felelős szerv a helyi önkormányzat vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezet, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézmény. 2. A közhasznú tevékenységhez vagy – ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek – a közcélú tevékenységhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére kapott támogatás, juttatás. 3. A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.