Elszámolás az örökössel


A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. szeptember 11-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3807

[…] megfelelő értéket kell a vagyoni betét értékének tekinteni. Ha a vevő és az örökös az árban megegyezett, a kettőjük közötti adásvételi szerződés alapján történik a vagyoni betét átadása az új tulajdonosnak. (A magánszemély örököst terhelő adókra visszatérünk!) Ha az örökös nem értékesíti a vagyoni betétjét, akkor a jegyzett tőke tőkekivonással történő csökkenésének a Gt. és az Szt. szerinti szabályait kell alkalmazni. A fentiek szerint az elhunyt tag elhalálozása napjával – mint mérlegfordulónappal – készített vagyonmérleg szerinti, az elhunyt tag vagyoni hozzájárulása alapján az örökös(öke)t megillető részt az örökös – mint a vállalkozásból kivont vagyont – a vagyoni betét összegében a jegyzett tőke leszállításával (T 411 – K 4792), a vagyonnövekmény összegében az eredménytartalék csökkentésével (T 413 – K 4792), illetve ha van, a tőketartalék arányos csökkentésével kapja meg. A Gt. 128. §-a alapján a tag halálával üzletrésze átszáll a jogutódra. A társasági szerződés az átszállást kizárhatja, ebben az esetben azonban rendelkeznie kell az üzletrésznek a tagok vagy a társaság által történő megvásárlásáról. A Gt. hivatkozott előírásából következik, hogy a kft.-nek is az elhalálozás napjával – a korábban leírtak szerint – vagyonmérleget kell készítenie annak megállapítására, hogy az elhunyt tag üzletrésze arányában az örököst milyen összegű vagyoni érték illeti meg. Ennek ismeretében – a társasági szerződésben meghatározott módon – az örököst megillető rész kiadása történhet: – az üzletrész tulajdonjoga átszáll az örökösre, – a társaság visszavásárolja az üzletrészt (T 373 – K 381, 384), – a társaság a jegyzett tőkét leszállítja a tőkekivonással történő leszállítás szabályai szerint (T 411, 412, 413 – K 4792), – a társaság más tagja megvásárolja az elhunyt tag üzletrészét, az elhunyt tag üzletrésze arányában az örököst megillető rész értékében. A magánszemély örököst terhelő illetékfizetési kötelezettségnél a következőket kell figyelembe venni az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján: – az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján mentes az öröklési illeték alól a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése. Ez abban az esetben alkalmazható, ha a hagyaték a vagyoni betét, az üzletrész. Ha a későbbiek során a vagyoni betétet, az üzletrészt az örökös értékesíti, ezen értékesítés nem tartozik a visszterhes vagyonátruházás körébe. Amennyiben a vagyoni betét (üzletrész) értékét az örökös a tőkekivonással történő tőkeleszállítás (vagyonkivonás) során különböző eszközökben kapja meg, a visszterhes vagyonátruházás általános előírásai szerint terheli illetékfizetési kötelezettség. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.1. pontja alapján mentes a magánszemély által örökség címén megszerzett vagyoni érték, a kérdéshez kapcsolódóan tehát a hagyatékként megkapott vagyoni betét, üzletrész értéke. Ha a vagyoni betétet, üzletrészt az örökös értékesíti, akkor az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározása során – az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének ak) pontja alapján – az értékpapír megszerzésére fordított érték olyan vagyoni […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.