Üzletkötő jutaléka közvetített szolgáltatás?
Kérdés
Biztosításközvetítő kft. az üzletkötőkkel megbízási szerződést kötött különböző biztosítási módozatok értékesítésére. Az üzletkötőnek a kft. jutalékot fizet, a biztosítótól pedig jutalékot kap. Értelmezésünk szerint az üzletkötőkkel kötött megállapodás alapján a közvetített szolgáltatás megvalósul, amely elszámolásának szigorú formai követelményei vannak. Ezúton szeretném kérni minden előírt követelmény összegzését a közvetített szolgáltatások elszámolására vonatkozóan.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. június 11-én (200. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4180
[…] közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. A közvetített szolgáltatás értelmezésével a Számviteli Levelekben számos esetben foglalkoztunk. A kérdésben leírtakat összevetve a számviteli törvény hivatkozott előírásával, azt állapíthatjuk meg, hogy hiányoznak a közvetített szolgáltatás legfontosabb elemei. Amíg a törvény szerint a gazdálkodó vevője is és nyújtója is ugyanazon szolgáltatásnak, addig a kérdésben leírt esetben éppen fordítva van, a megbízó (a biztosító) határozza meg a ténylegesen megkötött ügyletek alapján a kft. jutalékát, és ennek függvényében fizet jutalékot a kft. az üzletkötőnek. A Ptk. 478. §-a alapján a megbízó díj fizetésére köteles. A megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A Ptk. hivatkozott előírásából is következik, hogy a jutalék ellenében történő biztosításközvetítés nem tekinthető olyan szolgáltatásnak, amikor a megbízott a szolgáltatás előre meghatározott értékét a szerződésben meghatározott összegben a kft.-től akkor is megkapja, ha azt a kft. a biztosító felé nem tudja továbbszámlázni. Az adott esetben közvetített szolgáltatás lehetőségéről akkor lehetne beszélni, ha a kft. az üzletkötőkkel olyan megbízási szerződést kötne, amelyben előre rögzítenék a megkötött ügyletek […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. június 11-én (200. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4180
[…] közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. A közvetített szolgáltatás értelmezésével a Számviteli Levelekben számos esetben foglalkoztunk. A kérdésben leírtakat összevetve a számviteli törvény hivatkozott előírásával, azt állapíthatjuk meg, hogy hiányoznak a közvetített szolgáltatás legfontosabb elemei. Amíg a törvény szerint a gazdálkodó vevője is és nyújtója is ugyanazon szolgáltatásnak, addig a kérdésben leírt esetben éppen fordítva van, a megbízó (a biztosító) határozza meg a ténylegesen megkötött ügyletek alapján a kft. jutalékát, és ennek függvényében fizet jutalékot a kft. az üzletkötőnek. A Ptk. 478. §-a alapján a megbízó díj fizetésére köteles. A megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A Ptk. hivatkozott előírásából is következik, hogy a jutalék ellenében történő biztosításközvetítés nem tekinthető olyan szolgáltatásnak, amikor a megbízott a szolgáltatás előre meghatározott értékét a szerződésben meghatározott összegben a kft.-től akkor is megkapja, ha azt a kft. a biztosító felé nem tudja továbbszámlázni. Az adott esetben közvetített szolgáltatás lehetőségéről akkor lehetne beszélni, ha a kft. az üzletkötőkkel olyan megbízási szerződést kötne, amelyben előre rögzítenék a megkötött ügyletek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
