Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása
Kérdés
A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. június 25-én (201. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4210
[…] követelésként kimutatni). A kölcsönt igénybe vevő által 3 év múlva fizetendő kamatösszeget – az előbbieknek megfelelően – tehát legalább évenként meg kell állapítani, a kft.-nél el kell számolni kamatbevételként, függetlenül attól, hogy kell-e kamatkedvezményből származó jövedelem alapján személyi jövedelemadót fizetni vagy nem kell. A kamatkedvezményből származó jövedelem egyébként nem határozható meg, ha nem ismert a magánszemély által ténylegesen fizetendő kamat összege. Az Szja-tv. 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem a kft.-nek a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az ezen követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. Nyilvánvaló, ha év közben az alapkamat nem változott, akkor a tényleges kamatbevétel és az Szja-tv. szerint számított kamatösszeg között nincs eltérés. Amennyiben azonban az év utolsó napján érvényes alapkamat eltér az év közben érvényes alapkamattól, akkor lesz különbözet. Ha például az év utolsó napján alacsonyabb lesz, mint amennyi év közben volt, akkor nem lesz kamatkedvezményből származó jövedelem. Ez azonban nem jogcím arra, hogy a kölcsönszerződés szerinti kamatbevételt csökkentsék. Amennyiben az év utolsó napján (illetve év közbeni visszafizetés napján) érvényes alapkamat + 5 százalékkal számított kamat összege magasabb, mint az év közben érvényes alapkamat + 5 százalékkal számított, kamatbevételként elszámolt összeg, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni személyi jövedelemadót a kifizetőnek (a kft.-nek) az adóév utolsó napjára, év közbeni visszafizetés esetén a követelés megszűnése napjára kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Tehát annak összege a kifizetőt (a kft.-t) terheli, és nem a magánszemélyt. Annak eldöntése, hogy a tárgyévre kiszámított kamat összegével növelik-e a kölcsön összegét, a felekre tartozik, és a kölcsönszerződésben kell azt szabályozni. Törvényi előírás nem kötelezi a kölcsön nyújtóját arra, hogy kamatos kamatot számoljon. Természetesen megteheti, ha ezt a kölcsönszerződésben rögzítették. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 230. számában – 2010.10.21.) Észrevétel: Olvasónk szerint a 4210. számú kérdésre adott válaszban azt a képzetet keltettük, hogy a felek nem állapodhatnak meg olyan kamatmértékben, amelynek egy része követi az MNB-kamat alakulását, a másik része éppen 5%-os fix mértékű. Az, hogy az előbbi megegyezik a kamatkedvezményes kölcsön Szja-tv. 72. §-a szerinti mértékkel, a Ptk. szerint egyáltalán nem kifogásolható. A válaszban a különbséget hangsúlyozó rész viszont éppen arra épít, hogy a kamatnak el kell térnie az Szja-tv. szerinti módszertől. Vajon miért? A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A Számviteli Levelek 201. számában a 4210. kérdésre adott válaszban a magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolásáról szóltunk. Nem írtunk arról, hogy a felek nem állapodhatnak […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. június 25-én (201. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4210
[…] követelésként kimutatni). A kölcsönt igénybe vevő által 3 év múlva fizetendő kamatösszeget – az előbbieknek megfelelően – tehát legalább évenként meg kell állapítani, a kft.-nél el kell számolni kamatbevételként, függetlenül attól, hogy kell-e kamatkedvezményből származó jövedelem alapján személyi jövedelemadót fizetni vagy nem kell. A kamatkedvezményből származó jövedelem egyébként nem határozható meg, ha nem ismert a magánszemély által ténylegesen fizetendő kamat összege. Az Szja-tv. 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem a kft.-nek a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az ezen követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. Nyilvánvaló, ha év közben az alapkamat nem változott, akkor a tényleges kamatbevétel és az Szja-tv. szerint számított kamatösszeg között nincs eltérés. Amennyiben azonban az év utolsó napján érvényes alapkamat eltér az év közben érvényes alapkamattól, akkor lesz különbözet. Ha például az év utolsó napján alacsonyabb lesz, mint amennyi év közben volt, akkor nem lesz kamatkedvezményből származó jövedelem. Ez azonban nem jogcím arra, hogy a kölcsönszerződés szerinti kamatbevételt csökkentsék. Amennyiben az év utolsó napján (illetve év közbeni visszafizetés napján) érvényes alapkamat + 5 százalékkal számított kamat összege magasabb, mint az év közben érvényes alapkamat + 5 százalékkal számított, kamatbevételként elszámolt összeg, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni személyi jövedelemadót a kifizetőnek (a kft.-nek) az adóév utolsó napjára, év közbeni visszafizetés esetén a követelés megszűnése napjára kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Tehát annak összege a kifizetőt (a kft.-t) terheli, és nem a magánszemélyt. Annak eldöntése, hogy a tárgyévre kiszámított kamat összegével növelik-e a kölcsön összegét, a felekre tartozik, és a kölcsönszerződésben kell azt szabályozni. Törvényi előírás nem kötelezi a kölcsön nyújtóját arra, hogy kamatos kamatot számoljon. Természetesen megteheti, ha ezt a kölcsönszerződésben rögzítették. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 230. számában – 2010.10.21.) Észrevétel: Olvasónk szerint a 4210. számú kérdésre adott válaszban azt a képzetet keltettük, hogy a felek nem állapodhatnak meg olyan kamatmértékben, amelynek egy része követi az MNB-kamat alakulását, a másik része éppen 5%-os fix mértékű. Az, hogy az előbbi megegyezik a kamatkedvezményes kölcsön Szja-tv. 72. §-a szerinti mértékkel, a Ptk. szerint egyáltalán nem kifogásolható. A válaszban a különbséget hangsúlyozó rész viszont éppen arra épít, hogy a kamatnak el kell térnie az Szja-tv. szerinti módszertől. Vajon miért? A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A Számviteli Levelek 201. számában a 4210. kérdésre adott válaszban a magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolásáról szóltunk. Nem írtunk arról, hogy a felek nem állapodhatnak […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
