Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. július 16-án (202. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4231

[…] következik, hogy a jelentős összegű értékelési tartalékot is magában foglaló saját tőke a lekötött tartalék levonása után is magasabb értékű lesz, mint a jegyzett tőke. Így az elszámolás alapjául szolgáló összeg a névértéket meghaladja. A számviteli előírások szerint a saját tőke összegének megállapításakor az értékelési tartalékot figyelembe kell venni, ha a saját tőkét csökkentő tételkénti számításbavételét törvény vagy jogszabály nem írja elő. A Szöv. tv. szerint csak a lekötött tartalékkal kell csökkenteni a saját tőkét, az értékelési tartalékkal nem kell! Ez annál is inkább elfogadható, mivel a Gt. a társaságtól megváló tagot megillető arányos rész kiszámításánál a forgalmi értéket tekinti irányadónak. Forgalmi érték megállapítható a számított saját tőke alapján is. A számított saját tőke a vagyonátértékeléssel megállapított saját tőkét jelent (102. §). Kft. esetében pedig vagyonrendezési eljárás lefolytatását kell kezdeményezni. Ha a társaságtól megváló tag üzletrészét tőkekivonással történő tőkeleszállítás keretében bevonják, akkor viszont a névértéken felül csak a törzstőke arányában a törzstőkén felüli vagyon összegét kell kiadni. (A Gt. nem vonatja le a lekötött tartalékot, a kapcsolódó Szt.-előírás viszont nem engedi kifizetni a lekötött tartalékot.) A hivatkozott jogszabályi előírások sem azonos módon szabályoznak. A bírói gyakorlat inkább a piaci értékeléssel megállapított vagyont tekinti olyannak, amely alapját jelentheti a kilépő taggal való elszámolásnak. Ezt támasztja alá a cégtörvénynek a végelszámolás befejezésére vonatkozó előírása, […]