Devizában történő könyvvezetés
Kérdés
A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. július 16-án (202. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4235
[…] rendezéskor keletkezhet, de a mérleg-fordulónapi értékelés során is. Nagyon lényeges, hogy a számviteli nyilvántartások vezetése során a gazdasági események megtörténtekor, a szerződés szerinti teljesítéskor érvényes választott árfolyamokat kell használni. Ezt hangsúlyozni kell, mivel az adóalapok, az adók forintban történő meghatározása során a vonatkozó törvényben előírtak szerint kell eljárni. Néhány példa erre: az euróban meghatározott bruttó munkabért az Szt. szerint a hó utolsó napján érvényes – választott – forintárfolyammal kell forintra átszámítani, az Szja-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint viszont a külföldi pénznemben keletkezett bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Az időbeli eltérésből következően a munkabér-elszámolási számlán is lehet árfolyam-különbözet. Nyilvánvaló, hogy az Szja-tv. szerint forintban meghatározott bruttó munkabér figyelembevételével kell meghatározni a személyi jövedelemadót, a gazdálkodót, illetve a biztosítottat terhelő járulékokat (ez kerül az adó- és járulékbevallásba) forintban, de könyvelni euróban kell a hó utolsó napján érvényes – választott - forintárfolyammal. Árfolyam-különbözet nagy valószínűséggel lesz, de lehet a kifizetéskor, illetve a pénzügyi rendezéskor is. Az Áfa-tv. 80. §-a meghatározza, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett (euróban), akkor hogyan kell az adó alapját forintban meghatározni. Ez esetben árfolyam-különbözet akkor lehet, ha a gazdálkodó nem az Áfa-tv. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti árfolyamokat alkalmazza, továbbá az áfabevallás szerinti különbözet pénzügyi rendezésekor. Biztosan lesz árfolyam-különbözet akkor, ha az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontja (például az 58. § alapján) eltér a szerződés szerinti teljesítés időpontjától. A Tao-tv. 5. §-ának (8) bekezdése szerint a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társaságiadó-bevallás adatait az MNB hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Tekintettel arra, hogy év közben folyamatos a könyvelés, az euróban könyvelt, az adóalapot meghatározó tételek figyelembevételével euróban meghatározott társaságiadó-fizetési kötelezettség forintra átszámított értéke és az adóelőlegként forintban fizetett, illetve fizetendő adó különbözetének euróra átszámított értéke között várhatóan lesz árfolyam-különbözet. A számviteli előírásoktól jellemzően eltérő adótörvényi előírások közül kiemeltünk néhányat annak bemutatására, hogy a forintban teljesítendő kifizetések esetében is lehet árfolyam-különbözet, ami a forintban történő könyvvezetés esetében csak esetenként fordul elő. A klasszikusan árfolyam-különbözettel járó tételek, mint például a vevők, a szállítók, ha azokat nem euróban számlázzák, továbbá az eurótól eltérő pénznemben (ideértve a forintot is) meglévő pénzeszközök […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. július 16-án (202. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4235
[…] rendezéskor keletkezhet, de a mérleg-fordulónapi értékelés során is. Nagyon lényeges, hogy a számviteli nyilvántartások vezetése során a gazdasági események megtörténtekor, a szerződés szerinti teljesítéskor érvényes választott árfolyamokat kell használni. Ezt hangsúlyozni kell, mivel az adóalapok, az adók forintban történő meghatározása során a vonatkozó törvényben előírtak szerint kell eljárni. Néhány példa erre: az euróban meghatározott bruttó munkabért az Szt. szerint a hó utolsó napján érvényes – választott – forintárfolyammal kell forintra átszámítani, az Szja-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint viszont a külföldi pénznemben keletkezett bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Az időbeli eltérésből következően a munkabér-elszámolási számlán is lehet árfolyam-különbözet. Nyilvánvaló, hogy az Szja-tv. szerint forintban meghatározott bruttó munkabér figyelembevételével kell meghatározni a személyi jövedelemadót, a gazdálkodót, illetve a biztosítottat terhelő járulékokat (ez kerül az adó- és járulékbevallásba) forintban, de könyvelni euróban kell a hó utolsó napján érvényes – választott - forintárfolyammal. Árfolyam-különbözet nagy valószínűséggel lesz, de lehet a kifizetéskor, illetve a pénzügyi rendezéskor is. Az Áfa-tv. 80. §-a meghatározza, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett (euróban), akkor hogyan kell az adó alapját forintban meghatározni. Ez esetben árfolyam-különbözet akkor lehet, ha a gazdálkodó nem az Áfa-tv. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti árfolyamokat alkalmazza, továbbá az áfabevallás szerinti különbözet pénzügyi rendezésekor. Biztosan lesz árfolyam-különbözet akkor, ha az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontja (például az 58. § alapján) eltér a szerződés szerinti teljesítés időpontjától. A Tao-tv. 5. §-ának (8) bekezdése szerint a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társaságiadó-bevallás adatait az MNB hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Tekintettel arra, hogy év közben folyamatos a könyvelés, az euróban könyvelt, az adóalapot meghatározó tételek figyelembevételével euróban meghatározott társaságiadó-fizetési kötelezettség forintra átszámított értéke és az adóelőlegként forintban fizetett, illetve fizetendő adó különbözetének euróra átszámított értéke között várhatóan lesz árfolyam-különbözet. A számviteli előírásoktól jellemzően eltérő adótörvényi előírások közül kiemeltünk néhányat annak bemutatására, hogy a forintban teljesítendő kifizetések esetében is lehet árfolyam-különbözet, ami a forintban történő könyvvezetés esetében csak esetenként fordul elő. A klasszikusan árfolyam-különbözettel járó tételek, mint például a vevők, a szállítók, ha azokat nem euróban számlázzák, továbbá az eurótól eltérő pénznemben (ideértve a forintot is) meglévő pénzeszközök […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
