Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak
Kérdés
A 3 millió forint jegyzett tőkével rendelkező kft. egyik tagja eladja üzletrészét a kft.-nek 3300 ezer forintért. A kft. vagyoni helyzete megfelel a Gt. és az Szt. előírásainak. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészt egy év elteltével névértéken, térítés nélkül átadják a tagoknak. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a tagoknak az üzletrészérték növekedésével kapcsolatosan, a térítés nélküli vagyongyarapodás miatt? Az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdését hogyan kell értelmezni az adott esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. október 15-én (207. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4342
[…] tőke és a jegyzett tőke arányával szorzott névérték közül a magasabb érték. (Itt kell megjegyezni, hogy a kérdésben leírt módon, azaz névértéken történő átadás nem lehetséges, mivel a visszavásárlási érték lényegesen meghaladja az adott üzletrész névértékét, és ilyen jogcímen nem lehet kevesebbet a könyvekből kivezetni, mint amennyiért az üzletrészt visszavásárolták!) A magánszemély tagok bevételszerzése adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszonyok és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. A kérdésben hivatkozott, az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdése az adott esetben nem alkalmazható. Akkor nem minősülne bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás (a kft.) jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte volna meg, azaz nem térítés nélküli átadás/átvétellel. Az előbbiek alapján a következtetésünk, hogy nem körültekintően járt el a taggyűlés, amikor a visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadásáról döntött. Későbbi, a vállalkozásból történő kivonáskori adófizetési kötelezettséggel járt volna az, ha a kft. az egy év elteltével a visszavásárolt üzletrészt – a tőkeleszállítás szabályai szerint – bevonja (a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként, a bevont üzletrész névértékét rendkívüli bevételként elszámolva), […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. október 15-én (207. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4342
[…] tőke és a jegyzett tőke arányával szorzott névérték közül a magasabb érték. (Itt kell megjegyezni, hogy a kérdésben leírt módon, azaz névértéken történő átadás nem lehetséges, mivel a visszavásárlási érték lényegesen meghaladja az adott üzletrész névértékét, és ilyen jogcímen nem lehet kevesebbet a könyvekből kivezetni, mint amennyiért az üzletrészt visszavásárolták!) A magánszemély tagok bevételszerzése adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszonyok és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. A kérdésben hivatkozott, az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdése az adott esetben nem alkalmazható. Akkor nem minősülne bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás (a kft.) jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte volna meg, azaz nem térítés nélküli átadás/átvétellel. Az előbbiek alapján a következtetésünk, hogy nem körültekintően járt el a taggyűlés, amikor a visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadásáról döntött. Későbbi, a vállalkozásból történő kivonáskori adófizetési kötelezettséggel járt volna az, ha a kft. az egy év elteltével a visszavásárolt üzletrészt – a tőkeleszállítás szabályai szerint – bevonja (a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként, a bevont üzletrész névértékét rendkívüli bevételként elszámolva), […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
