Skontó elszámolása


Társaságunk beruházási tevékenységet végez, egy új épületet építtet. Az építést végző vállalkozásoktól kapott számlák értékéből 3% skontót kapunk, amennyiben a számlák összegét egy bizonyos időn belül kifizetjük. Hogyan kell elszámolni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. január 21-én (213. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4436

[…] számlázott – engedmény összegét. Ezen előírásból az következik, hogy a szolgáltatók (a kivitelezők) által számlázott és elfogadott – áfa nélküli – ellenértéket kell beruházásként elszámolni a szállítóval szemben: T 161 – K 455, 100 százalékban, majd a szolgáltatónak (a kivitelezőnek) ténylegesen fizetett összeggel (a 97 százalékkal) csökkenteni kell a szállítókkal szembeni kötelezettséget: T 455 – K 384. A pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a szállítókkal szemben kell könyvelni a skontónak megfelelő összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként: T 455 – K 979. (Itt jegyezzük meg: az engedményt adónál a skontónak megfelelő összeget a vevőkkel szemben kell a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolni: T 879 – K 311.) Skontóval történő engedmény adása esetén tehát a számlázott érték nem változik (nem változik az áfa összege sem!), és így nem kell a skontó összegével a beruházás bekerülési értékét módosítani. A skontó a társaság bevételeként a skontó nélküli ellenérték kifizetésekor számolandó el. Fel kell hívni a figyelmet a hivatkozott törvényi előírásnak a gondolatjel közötti részére (legfeljebb a késedelmi kamattal arányos). A szolgáltatóval, a kivitelezővel kötött szerződésben rögzíteni kell a fizetési határidőt (például 60 nap), a késedelmi kamat mértékét (legyen 24 százalék), és azt, ha 5 napon belül fizet a megrendelő, akkor a skontó 3 százalék. Ha ezen feltételekkel történt a szerződéskötés, akkor meg kell nézni azt, hogy "belefér-e" […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.