Zálogtárgyak értékesítése
Kérdés
A kft. használt műszaki cikkek árusítását, cipőkellékek értékesítését, zálogban maradt tárgyak értékesítését végzi. A zálogtárgy átvételekor a zálogba adó beleegyezésével írásban rögzítjük a zálogba adó adatait. A zálogtárgy beadásakor társaságunk a takarékszövetkezet bevonásával hitelt folyósít a zálogba adónak. Ha a magánszemély visszajön a zálogtárgyért, és visszahozza a felvett hitel összegét, akkor társaságunktól visszakapja a zálogtárgyat. Ha ez nem történik meg, a zálogtárgy nálunk marad, amit értékesítünk. Mi után kell megfizetni az áfát? Mi a könyvelés bizonylata? A társasági adónál mit számolunk el költségként? A használt termékek után az áfa fizetése már eddig is a különbözet szerint történt. Zálogtárgyak esetében is választhatnánk a különbözet szerinti adózást? Ha igen, akkor be kell-e azt jelenteni az adóhivatalnak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 1-jén (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4531
[…] zálogtárgyat, akkor a zálogtárgy tulajdonjoga a takarékszövetkezetre száll át. Az előbbiekből következik, hogy amikor a kérdező cég a zálogtárgyat értékesíti, valójában a takarékszövetkezet vagyontárgyát értékesíti. Milyen formában történhet? A Hpt. számviteli végrehajtásáról is rendelkező 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet – a hitelintézet oldaláról – választ ad. A nem névre szóló (anonim) zálogjegyek kibocsátásával nyújtott zálogkölcsön esetén (ilyennek tekintendő a kérdésben szereplő eset is, akár nevesítette a cég a zálogba adó adatait, akár nem!), amennyiben az ügyfél nem törleszti adósságát (nem fizeti vissza a felvett kölcsönt, nem váltja ki a zálogtárgyat), akkor kétféle megoldás lehetséges. Az egyik szerint a takarékszövetkezet eladja a zálogkölcsön követelését a zálogtárgy megőrzőjének, és az annak fedezetéül szolgáló zálogtárgy feletti rendelkezési jogot is átengedi. A hitelintézet ezt a saját követelések értékesítésére, a zálogtárgy őrzője pedig a követelés vásárlására vonatkozó előírások szerint számolja el. Ez utóbbinál a zálogba adóval szembeni követeléssel (mint vásárolt követeléssel) szemben a takarékszövetkezettel szembeni kötelezettség áll (könyvelési tétel: T 3651 – K 4799). Ezt követően a zálogtárgy őrzője a zálogba adóval szembeni követeléssel azonos összegben "megvásárolja" a zálogba adótól a zálogtárgyat (könyvelési tétel: T 261 – K 454), majd a követeléssel "kiegyenlíti" ezen kötelezettségét (könyvelési tétel: T 454 – K 3651), valójában beszámítja a követelését a kötelezettsége teljesítésébe. Most már a zálogtárgyat mint a saját eszközét értékesítheti a zálogtárgy őrzője, a kérdező cég. A másik megoldás az lehet, hogy a takarékszövetkezet a zálogtárgyat mint bizományos értékesíti a zálogtárgy őrzője felé a kölcsön összegében meghatározott eladási áron, és az áfát is tartalmazó eladási árból elégíti ki követelését. Ez esetben a zálogtárgy őrzője a hitelintézettől megvette a zálogtárgyat, amelyet – mint vásárolt terméket – fog értékesíteni. Akármelyik módszer szerint járnak el, a zálogba adó által ki nem váltott zálogtárgyat a zálogtárgy őrzőjénél mint vásárolt árut kell készletre venni, majd annak értékesítésekor az áfa nélküli […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 1-jén (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4531
[…] zálogtárgyat, akkor a zálogtárgy tulajdonjoga a takarékszövetkezetre száll át. Az előbbiekből következik, hogy amikor a kérdező cég a zálogtárgyat értékesíti, valójában a takarékszövetkezet vagyontárgyát értékesíti. Milyen formában történhet? A Hpt. számviteli végrehajtásáról is rendelkező 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet – a hitelintézet oldaláról – választ ad. A nem névre szóló (anonim) zálogjegyek kibocsátásával nyújtott zálogkölcsön esetén (ilyennek tekintendő a kérdésben szereplő eset is, akár nevesítette a cég a zálogba adó adatait, akár nem!), amennyiben az ügyfél nem törleszti adósságát (nem fizeti vissza a felvett kölcsönt, nem váltja ki a zálogtárgyat), akkor kétféle megoldás lehetséges. Az egyik szerint a takarékszövetkezet eladja a zálogkölcsön követelését a zálogtárgy megőrzőjének, és az annak fedezetéül szolgáló zálogtárgy feletti rendelkezési jogot is átengedi. A hitelintézet ezt a saját követelések értékesítésére, a zálogtárgy őrzője pedig a követelés vásárlására vonatkozó előírások szerint számolja el. Ez utóbbinál a zálogba adóval szembeni követeléssel (mint vásárolt követeléssel) szemben a takarékszövetkezettel szembeni kötelezettség áll (könyvelési tétel: T 3651 – K 4799). Ezt követően a zálogtárgy őrzője a zálogba adóval szembeni követeléssel azonos összegben "megvásárolja" a zálogba adótól a zálogtárgyat (könyvelési tétel: T 261 – K 454), majd a követeléssel "kiegyenlíti" ezen kötelezettségét (könyvelési tétel: T 454 – K 3651), valójában beszámítja a követelését a kötelezettsége teljesítésébe. Most már a zálogtárgyat mint a saját eszközét értékesítheti a zálogtárgy őrzője, a kérdező cég. A másik megoldás az lehet, hogy a takarékszövetkezet a zálogtárgyat mint bizományos értékesíti a zálogtárgy őrzője felé a kölcsön összegében meghatározott eladási áron, és az áfát is tartalmazó eladási árból elégíti ki követelését. Ez esetben a zálogtárgy őrzője a hitelintézettől megvette a zálogtárgyat, amelyet – mint vásárolt terméket – fog értékesíteni. Akármelyik módszer szerint járnak el, a zálogba adó által ki nem váltott zálogtárgyat a zálogtárgy őrzőjénél mint vásárolt árut kell készletre venni, majd annak értékesítésekor az áfa nélküli […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
