Tűzkár-helyreállítás költségei


Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. május 13-án (221. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4590

[…] épületben keletkezett károk helyreállításához kapcsolódnak. Hangsúlyozni kell, nem csak az ingatlan helyreállításának a költségei tartoznak a tűz miatti károk körébe, amelyet a biztosító által adott térítéssel szembe kell állítani. Az üzemiingatlan-tűz oltásában részt vehettek a társaság dolgozói meg kívülállók is (például a tűzoltók). Saját dolgozók felmerült közvetlen munkabérét, annak járulékait, továbbá a tűzoltáshoz felhasznált anyagok (víz, poroltó stb.) bekerülési értékét az Szt. 76. §-ának (2) bekezdése szerint – mint a saját előállítású eszközök aktivált értékét – készletre kell venni (T 261 – K 582), majd el kell számolni az egyéb ráfordítások között (T 8631 – K 261). A tűzoltásban részt vevők által számlázott – áfa nélküli - összeget közvetlenül kell az egyéb ráfordítások között kimutatni (T 8631, 466 - K 454). Ha a tűzkár során anyag- és árukészlet, illetve saját előállítású termék semmisült meg, azok bekerülési értékét, illetve közvetlen önköltségét az egyéb ráfordítások között kell elszámolni akkor is, ha az anyag- és az árubeszerzés bekerülési értékét a beszerzéskor anyagköltségként, elábéként számolták el (először készletre kell venni: T 211 – K 511, T 261 – K 814, majd T 8631 – K 211, 261), illetve a saját termelésű készleteket még nem vették készletre (T 261 – K 582 és T 8631 – K 261). Amennyiben a készletek javíthatók, azok bekerülési értékét, közvetlen önköltségét értékvesztés elszámolásával kell az állapotuknak megfelelő értékre lecsökkenteni. A tűzkár esetén sérülhettek, használhatatlanná válhattak az ingatlanon kívüli egyéb tárgyi eszközök (például gépek) is. Ezen tárgyi eszközök esetében – ha még használhatók (javítás, helyreállítás után) - indokolt lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni. Ha használhatatlanná váltak, akkor a piaci értékükön (jellemzően hulladékértékükön) a készletek közé kell kivezetni, a nettó érték és a piaci érték közötti különbözetet pedig terven felüli értékcsökkenésként elszámolni. A tűz során károsodott az épület is. Az épület helyreállításának költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére elszámolni. A helyreállítás attól még nem lesz felújítás, mert a kár 35 százalékos. Felújítás kritériumait az Szt. 3. §-a (4) bekezdésnek 8. pontja tartalmazza. A tűzkár esetén felújítás lehet például, ha a teljes tetőszerkezet leégett, a cserepek használhatatlanná váltak, és így a helyreállítás során új tetőszerkezetet kell készíteni, maguk a tetőfedő anyagok is újak. Vagy a tartó-, illetve födémszerkezetek úgy károsodtak, hogy azokat az épület rendelte­tésszerű használhatósága érdekében ki kell cserélni. Mint már utaltunk rá, a felújításhoz nem lehet hozzárendelni a biztosítótól kapott összeget, mivel […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.