Veszteség rendezése tagi kölcsönnel


A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. július 15-én (224. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4643

[…] vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés (jelen esetben a tagi kölcsönszerződés szerinti, a tulajdonos általi követelés) is. A gazdasági társaságoknál a törzstőke, az alaptőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával. Ennek feltétele egyrészt a tőkeemelésről és annak formájáról való döntést tartalmazó taggyűlési, közgyűlési, alapítói határozat, másrészt a létesítő okirat (a társasági szerződés, az alapszabály, az alapító okirat) módosítása, továbbá a pénzbeli, illetve a nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátása a Gt.-ben előírt módon és időben, valamint az alaptőke, a törzstőke változásának a cégjegyzékbe történő bejegyzése. A Gt. hivatkozott elő­írásai mellett tekintettel kell lenni az Szt. 35. és 36. §-aiban foglaltakra is. A tagi kölcsönből történő tőkeemelés technikáját, az elszámolás módját részletesen tartalmazza a Számviteli Levelek 168. számában a 3519. kérdésre adott válasz. Ezt itt csak annyival egészítjük ki, a taggyűlésnek, a közgyűlésnek, az alapítónak kell döntenie és határozatot hoznia arról, hogy a tulajdonos tagi kölcsön miatti követelésének mekkora hányadával növeli a törzstőkét, az alaptőkét, illetve mekkora hányadát teszi a tőketartalékba. Jelentős vagyonvesztés mellett indokolt lehet az is, hogy minimális jegyzett tőke emelése mellett (de ez kell!) az apportált követelés összegének a nagyobbik hányada a tőketartalékba kerüljön. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 244. számában – 2011.05.19.) Észrevétel: Olvasónk véleménye szerint a 224/4643. kérdésre adott válaszunkban nem vettük figyelembe, hogy az ajándékozás csak 2009. 07. 09-ig volt illetékköteles. Így az illetéktörvény változása miatt a tagi kölcsön elengedését 2010-ben illetékfizetési kötelezettség már nem terheli. Veszteség rendezésére való elengedésekor viszont az átadónál adóalap-növelő a Tao-tv. 3. számú melléklete alapján. Hogyan kell eljárni akkor, ha külföldi cég a tulajdonos, ő engedi el a magyar leányvállalatának a vesztesége fedezetére a tagi kölcsönt? A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük az észrevételét! Az észrevételében hivatkozott kérdésre adott válaszban nem utaltunk arra, hogy a magánszemély tulajdonos (tag) által nyújtott tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódott a válaszunk. Az észrevételben hivatkozott illetéktörvényi módosítás [az Itv. 17. § (1) bekezdésének n) pontja] alapján csak a követelésgazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. Ebből következően, ha a magánszemély tag engedi el a tagi kölcsön miatti követelését, a kft. nem mentesül az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség alól. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott válaszban a magánszemély […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.