Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. szeptember 23-án (228. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4727

[…] tőkeleszállítás tőkekivonással valósul meg. Ez esetben terheli a kilépő taggal szembeni elszámolási kötelezettség a kft.-t, és a Gt., illetve a Szt. szerint kell megállapítani a törzstőkén felüli vagyonból (eredménytartalékból, tőketartalékból) a kilépő tagot megillető összeget. Ezt 2008-ban kellett volna megtenni. Ha akkor nem tették meg, akkor 2010-ben önellenőrzés keretében kell megtenni. A kérdés szerint üzletrészeladással szűnt meg az egyik tag jogviszonya, így az első bekezdésben leírtak alkalmazandók, további teendő nincs. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 236. számában – 2011.01.27.) Észrevétel: A Számviteli Levelek 228. számában a 4727. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. A kérdés szerint a kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa eladta az üzletrészét, és kilépett a kft.-ből. Olvasónk szerint ennek csak a fele igaz, az, hogy eladta az üzletrészét. A Gt.-nek a kft.-re vonatkozó fejezete nem teszi lehetővé a kft.-ből való kilépést. A probléma az, hogy a válasz is megerősíti, hogy a kft. tagja a tagsági viszonyát kétféle módon szüntette meg: egyik az üzletrész eladása, a másik a kilépés. Az üzletrész eladására vonatkozó válasz korrekt. A kilépéssel kapcsolatos eszmefuttatás azonban teljesen téves. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Elismeri a válaszadó, hogy pontatlanul fogalmazott, de a kérdésben említett kilépésre is választ kívánt adni. Az igaz, hogy a Gt. a kilépésre vonatkozóan nem tartalmaz külön rendelkezést. Nem is erről szól a válasz, hanem arról, hogy ezen szándéka bejelentésekor üzletrészét be kell vonni a tőkeleszállítás szabályai alkalmazásával. A Gt. 160. §-ának előírása nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a taggyűlés a társasági szerződésben úgy rendelkezzen, hogy a törzstőke leszállítása ne a törzsbetétek arányában, hanem attól eltérő […]