Fizetési meghagyással megítélt követelés
Kérdés
Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. február 24-én (238. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4928
[…] behajthatatlansági nyilatkozatot a 477 ezer Ft leírásával kapcsolatosan. Ha az adós beltagja ellen 2010-ben a fizetési meghagyási kérelem eredménnyel járt, akkor viszont azt már 2008-ban is tudni lehetett, és emiatt 2008-ban a szóban forgó követelést behajthatatlan követelésként nem lehetett volna leírni, értékvesztést kellett volna elszámolni akár a követelés teljes összegéig. (Ez utóbbi esethez kapcsolódóan 2010-ben az értékvesztést vissza kellett volna írni az adózás előtti eredményt növelő tételként!) Az Szt. 29. §-a alapján a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követelést a jogerőre emelkedés napjával könyvelni kell. A fizetési meghagyással megítélt követelést is. Ebből következően 2010-ben – függetlenül attól, hogy az adóssal részletfizetésben állapodtak meg – könyvelni kellett a tőketartozást egyéb bevételként az egyéb követelésekkel szemben (mivel a behajthatatlannak minősített követelést az egyéb ráfordítások között kellett elszámolni), de könyvelni kellett 2010-ben – ha az illetékek, ügyvédi munkadíj és egyéb költségek 2010-ben vagy korábban merültek fel, az ezek fedezetére megítélt összeget is, mint kártérítést 2010. évre egyéb bevételként el kell számolni, – a késedelmi kamatok címén megítélt 580 ezer forintot is ugyancsak az egyéb bevételek között. A becsült jövőbeni késedelmi kamatot (a kérdés szerinti 96 ezer forint összegben) lehet a még nem törlesztett összes tartozás arányában a részletfizetés időtartama alatt elszámolni (így már 2010-ben is) egyéb bevételként. A Ptk. 290. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. február 24-én (238. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4928
[…] behajthatatlansági nyilatkozatot a 477 ezer Ft leírásával kapcsolatosan. Ha az adós beltagja ellen 2010-ben a fizetési meghagyási kérelem eredménnyel járt, akkor viszont azt már 2008-ban is tudni lehetett, és emiatt 2008-ban a szóban forgó követelést behajthatatlan követelésként nem lehetett volna leírni, értékvesztést kellett volna elszámolni akár a követelés teljes összegéig. (Ez utóbbi esethez kapcsolódóan 2010-ben az értékvesztést vissza kellett volna írni az adózás előtti eredményt növelő tételként!) Az Szt. 29. §-a alapján a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követelést a jogerőre emelkedés napjával könyvelni kell. A fizetési meghagyással megítélt követelést is. Ebből következően 2010-ben – függetlenül attól, hogy az adóssal részletfizetésben állapodtak meg – könyvelni kellett a tőketartozást egyéb bevételként az egyéb követelésekkel szemben (mivel a behajthatatlannak minősített követelést az egyéb ráfordítások között kellett elszámolni), de könyvelni kellett 2010-ben – ha az illetékek, ügyvédi munkadíj és egyéb költségek 2010-ben vagy korábban merültek fel, az ezek fedezetére megítélt összeget is, mint kártérítést 2010. évre egyéb bevételként el kell számolni, – a késedelmi kamatok címén megítélt 580 ezer forintot is ugyancsak az egyéb bevételek között. A becsült jövőbeni késedelmi kamatot (a kérdés szerinti 96 ezer forint összegben) lehet a még nem törlesztett összes tartozás arányában a részletfizetés időtartama alatt elszámolni (így már 2010-ben is) egyéb bevételként. A Ptk. 290. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
