Forgalommal arányosan adott engedmény 2010-ben


A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. március 24-én (240. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4961

[…] számlázott – utólag adott/kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegeit (a bónuszt) az általános előírások szerint, a teljesítéshez kapcsolódóan kell mind a bevételek, mind a ráfordítások, illetve a követelések, a kötelezettségek között kimutatni. Az elszámolásnak nem feltétele az engedmény pénzügyi rendezése legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig. A szabályozás feltételezi, hogy a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó engedményre vonatkozóan olyan megállapodást kötöttek, amely alapján a szerződésben foglaltak teljesítése és így a bónusz nagysága, összegszerűsége a mérlegkészítés időpontjáig dokumentálható, és ezen dokumentum alapján az engedmény összege az adott üzleti évre elszámolható. A szabályozás főkövetelménye tehát az, hogy a tárgyévhez kapcsolódó engedmény a tárgyévi eredményt módosító tételként a beszámolóban szerepeljen, az eredménykimutatásban is, a mérlegben is. A szabályozás változása valóban járhat azzal, hogy 2010. évben nemcsak a 2010. évet érintő engedmények kerülnek könyvelésre, hanem a megkésett pénzügyi rendezés miatt 2010. évre elszámolandó 2009. évi engedmények is. A kétszeres vagy egyszeres engedményelszámolás a korábbi szabályozás mellett is előfordulhatott, zavarva a két év eredményének az összehasonlíthatóságát is. Ezen (és így 2010-ben is) úgy lehet segíteni (egyébként törvényi követelmény), hogy a kiegészítő mellékletben bemutatják, értékelik az eltérést okozó tényezőket. Nagyobb probléma az, hogy a mérlegfordulónaphoz számos helyen túl közel van a mérlegkészítés […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.