Kereskedelmi áruk év végi értékelése
Kérdés
Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. április 21-én (242. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4999
[…] illetve eladási ár (fogyasztói ár) alkalmazásával. Elszámolóáras nyilvántartás vezetése esetén az elszámolóár és a tényleges beszerzési ár különbözetét elszámolóár-különbözetként kell kimutatni. Ha jelentős az árfolyam-különbözet, akkor az elszámolóárat kell módosítani az elszámolóár-különbözettel szemben, és így – emiatt – a készletérték nem változik, nem változhat. Kereskedelmi áruk esetében azonban a mennyiségi és értékbeni nyilvántartást általában eladási (fogyasztói) áron vezetik. Ez esetben az adott áru bekerülési (beszerzési) értéke és eladási ára közötti különbözetet az árrés számla mutatja. A mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vezetéséből viszont az következik, hogy az egyedi áru értékesítésekor az egyedi áru árrését is ki kell vezetni. Mennyiségi felvétellel történő leltározás esetén előfordulhat, hogy a nyilvántartás szerinti bekerülési (beszerzési) ár, illetve eladási (fogyasztói) ár eltér az adott áru tényleges bekerülési (beszerzési) értékétől, illetve a leltározáskori eladási (fogyasztói) árától. Ez esetben a különbözettel az árrés összegét kell korrigálni a beszerzési (bekerülési) értékkel, illetve az eladási (fogyasztói) árral szemben. Ez a korrekció az eladott áruk beszerzési értékét nem érintheti! A mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vezetése mellett a tényleges leltározáskor megállapított árrésre korrigálni a december 31-i készletet nem lehet. A kereskedelemben azonban a kereskedelmi árukról csak értékbeni nyilvántartást vezetnek. Ez esetben az árrés számla nem egyetlen árunak a beszerzési (bekerülési) értéke és eladási (fogyasztói) ára közötti különbözetet mutatja, hanem – általában – egy cikkcsoportét. Ilyen nyilvántartás vezetése mellett az Szt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben, vagy az azt követő negyedévben tételes leltározással ellenőrizni kell az értékbeni nyilvántartásnak a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. Véleményünk szerint a kérdésben hivatkozott októberi leltározás valójában arra utal, hogy a cégnél csak értékbeni nyilvántartást vezetnek. Csak értékbeni nyilvántartás vezetése esetén viszont a nyilvántartás szerinti érték és a tényleges érték közötti különbözetet leltárértékelési különbözetnek nevezzük. Leltárértékelési különbözet adódhat – eladási áras nyilvántartás alkalmazása esetén – abból, hogy – a könyv szerinti eladási áras érték és a leltár szerinti eladási áras érték között van eltérés. Ebben az esetben a könyv szerinti eladási áras értéket a leltár szerinti eladási áras értékre kell helyesbíteni, a különbözetnek az árrés számlával szembeni […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. április 21-én (242. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4999
[…] illetve eladási ár (fogyasztói ár) alkalmazásával. Elszámolóáras nyilvántartás vezetése esetén az elszámolóár és a tényleges beszerzési ár különbözetét elszámolóár-különbözetként kell kimutatni. Ha jelentős az árfolyam-különbözet, akkor az elszámolóárat kell módosítani az elszámolóár-különbözettel szemben, és így – emiatt – a készletérték nem változik, nem változhat. Kereskedelmi áruk esetében azonban a mennyiségi és értékbeni nyilvántartást általában eladási (fogyasztói) áron vezetik. Ez esetben az adott áru bekerülési (beszerzési) értéke és eladási ára közötti különbözetet az árrés számla mutatja. A mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vezetéséből viszont az következik, hogy az egyedi áru értékesítésekor az egyedi áru árrését is ki kell vezetni. Mennyiségi felvétellel történő leltározás esetén előfordulhat, hogy a nyilvántartás szerinti bekerülési (beszerzési) ár, illetve eladási (fogyasztói) ár eltér az adott áru tényleges bekerülési (beszerzési) értékétől, illetve a leltározáskori eladási (fogyasztói) árától. Ez esetben a különbözettel az árrés összegét kell korrigálni a beszerzési (bekerülési) értékkel, illetve az eladási (fogyasztói) árral szemben. Ez a korrekció az eladott áruk beszerzési értékét nem érintheti! A mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vezetése mellett a tényleges leltározáskor megállapított árrésre korrigálni a december 31-i készletet nem lehet. A kereskedelemben azonban a kereskedelmi árukról csak értékbeni nyilvántartást vezetnek. Ez esetben az árrés számla nem egyetlen árunak a beszerzési (bekerülési) értéke és eladási (fogyasztói) ára közötti különbözetet mutatja, hanem – általában – egy cikkcsoportét. Ilyen nyilvántartás vezetése mellett az Szt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben, vagy az azt követő negyedévben tételes leltározással ellenőrizni kell az értékbeni nyilvántartásnak a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. Véleményünk szerint a kérdésben hivatkozott októberi leltározás valójában arra utal, hogy a cégnél csak értékbeni nyilvántartást vezetnek. Csak értékbeni nyilvántartás vezetése esetén viszont a nyilvántartás szerinti érték és a tényleges érték közötti különbözetet leltárértékelési különbözetnek nevezzük. Leltárértékelési különbözet adódhat – eladási áras nyilvántartás alkalmazása esetén – abból, hogy – a könyv szerinti eladási áras érték és a leltár szerinti eladási áras érték között van eltérés. Ebben az esetben a könyv szerinti eladási áras értéket a leltár szerinti eladási áras értékre kell helyesbíteni, a különbözetnek az árrés számlával szembeni […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
