Utazásszervezés, árrésszámítás


Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. július 14-én (247. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5086

[…] kifejezett – adó nélkül számított – ellenérték; = a kivonandó tag pedig az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés megtérített vagy megtérítendő, pénzben kifejezett – adóval számított – együttes ellenértéke. A 212/B. § (2) bekezdése szerint az árréstömeg az a pénzben kifejezett és önálló pozíciószámonként külön megállapított különbözet, amelyben – a kisebbítendő tag az utasok által megtérített ellenérték és jóváírt, kézhez vett előleg adómegállapítási időszakra összesített összege (csökkentve a visszatérített ellenérték és visszafizetett előleg összegével); – a kivonandó tag az utazásszervező által más utazásszervezőnek juttatott vagy juttatandó vagyoni előnynek az arányos összege, amely – az utazásszervező által igazolt módon – betudható ellenértéke, vagy az utazásszervezési szolgáltatások nyújtása érdekében szükséges más adóalany által teljesített vagy teljesítendő szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés. Tartalmában az árrés, illetve árréstömeg törvényi megfogalmazása között nincs érdemi eltérés, a fogalmazásban való eltérés pedig a módszerek különbözőségére vezethető vissza. Ha a gyakorlatból indulunk ki, akkor valójában az utas által az utazásszervezési szolgáltatásért fizetendő összeg kerül elsődlegesen meghatározásra. (Legyen ez 1000 Ft.) Az utazásszervező kalkulálja a szolgáltatásnyújtáshoz igénybe vett (veendő) szolgáltatások, termékbeszerzések áfát is magában foglaló ellenértékének arányos részét (legyen 700 Ft), a kettő különbözete a számviteli előírások alapján árrés lehetne, de az Áfa-tv. szerint nem ez, ahhoz, hogy az áfa szerinti árrés legyen, úgy kell tekinteni, hogy az áfát is magában foglalja a 300 Ft-os különbözet, és így az áfa alapja 240 Ft lesz, a 25 százalékos áfa pedig 60 Ft. A leírtakból következően a példa esetében – a kisebbítendő tag (1000-60) = 940 Ft lesz, – a kivonandó tag 700 Ft, – az Áfa-tv. szerinti árrés (az áfa alapja) 240 Ft, – 25% áfa 60 Ft. Tartalmában az árréstömeg-számításnál is hasonló módon kell eljárni. És mit kell könyvelni? Az utas által fizetett előleget: T 381, 384 – K 453, az előlegben lévő kalkulált árrésáfát fizetendő áfaként: T 368 – K 467. Az utazásszervezési szolgáltatáshoz igénybe vett szolgáltatásokat: T 52 – K 454, a belföldi szolgáltatások áfáját a költségként elszámolt összeg tartalmazza (áfával együtt könyvelendő), a külföldi szolgáltatásoknak az utazásszervező által megállapított, bevallott áfáját: T 52 - K 467 (az is költség). Előfordulhat, hogy az igénybe vett utazásszervezési szolgáltatást nemcsak árrésadózás […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.