Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor
Kérdés
Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. augusztus 25-én (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5113
[…] gazdasági társaság vagyonából. Kérdés, hogy mi tartozik a társasági vagyonhoz. Ha számviteli szempontból közelítjük, akkor a saját tőke, méghozzá az a saját tőke, amely a tagokat, a részvényeseket a társaság megszűnésekor megilletné. A számviteli törvény 38. §-ának (2)-(3) bekezdése tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a lekötött tartalékba kell helyezni. A lekötött tartalékba helyezett tételek között vannak olyan tételek, amelyek - jellemzően átmeneti időszakra – korlátozzák az eredménytartalék igénybevételét, de vannak olyanok is, amelyeket jogszabályi rendelkezés alapján kell a lekötött tartalékba helyezni, azt feloldani csak a kötelezettség teljesítéskor (például végelszámolás során vagy a szövetkezeteknél), vagy a pótbefizetés visszafizetésekor (a tulajdonosok által ilyen címen átadott összeg), vagy a Gt.-ben előírt módon lehet. Az ilyen és hasonló módon lekötött tartalék igénybevételére a társasági szerződésben, az alapszabályban sem lehet – a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódóan – más elszámolási módot előírni, azaz a lekötött tartalékban kell tartani mindaddig, amíg a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a lekötött tartalék nem szüntethető meg. Véleményünk szerint, a társaság saját elhatározása alapján történő lekötött tartalékba helyezést, vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összegre, vagy az árfolyamveszteség és céltartalékképzés különbözetére képzett lekötött tartalékot nem indokolt olyannak tekinteni, amit nem lehet a kilépő […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. augusztus 25-én (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5113
[…] gazdasági társaság vagyonából. Kérdés, hogy mi tartozik a társasági vagyonhoz. Ha számviteli szempontból közelítjük, akkor a saját tőke, méghozzá az a saját tőke, amely a tagokat, a részvényeseket a társaság megszűnésekor megilletné. A számviteli törvény 38. §-ának (2)-(3) bekezdése tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a lekötött tartalékba kell helyezni. A lekötött tartalékba helyezett tételek között vannak olyan tételek, amelyek - jellemzően átmeneti időszakra – korlátozzák az eredménytartalék igénybevételét, de vannak olyanok is, amelyeket jogszabályi rendelkezés alapján kell a lekötött tartalékba helyezni, azt feloldani csak a kötelezettség teljesítéskor (például végelszámolás során vagy a szövetkezeteknél), vagy a pótbefizetés visszafizetésekor (a tulajdonosok által ilyen címen átadott összeg), vagy a Gt.-ben előírt módon lehet. Az ilyen és hasonló módon lekötött tartalék igénybevételére a társasági szerződésben, az alapszabályban sem lehet – a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódóan – más elszámolási módot előírni, azaz a lekötött tartalékban kell tartani mindaddig, amíg a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a lekötött tartalék nem szüntethető meg. Véleményünk szerint, a társaság saját elhatározása alapján történő lekötött tartalékba helyezést, vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összegre, vagy az árfolyamveszteség és céltartalékképzés különbözetére képzett lekötött tartalékot nem indokolt olyannak tekinteni, amit nem lehet a kilépő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
