Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése


Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. december 1-jén (256. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5249

[…] eltérés nem minősíthető kivételes esetnek, már csak azért sem, mert a kötelezettség felértékeléséből adódó árfolyamveszteség kimutatásától kívánna a kérdező eltérni, és ezzel az óvatosság számviteli alapelv követelményét sem kívánják teljesíteni: nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan (az adott esetben még a bevételkénti elszámolása is csak a jövőben lehetséges), így az adott esetben az árfolyamváltozásból adódó veszteséget el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. A kérdés szerint devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe a kérdező cég. Ez esetben a beszerzett eszközöket a rendeltetésszerű használatbavételkor (a bérbeadáskor) a tárgyi eszközök között aktiválták, és terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásával csökkentik a bekerülési (bruttó) értéket. A tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nem tartozik azon külföldi pénzértékre szóló eszközök közé, amelyeket a mérleg-fordulónapi árfolyamon át kell értékelni. Így a bérbe adott eszköz nem értékelhető át! De nem lehet az árfolyam-különbözet összegében aktív időbeli elhatárolással sem egyéb bevételt kimutatni. [Aktív időbeli elhatárolásként csak az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket lehet (illetve kell) elhatárolni, amelyek csupán a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra kell azokat a törvény előírásai szerint elszámolni! A jövőbeni bérleti díj nem tekinthető ilyennek!] Ha valóban tovább tudja a társaság hárítani az árfolyam-különbözetet a bérbevevőre, mert így állapodtak meg, és azt a szerződésben rögzítették, akkor ez az áthárítás a bérleti díj módosításával akár december hónapban is megtörténhet. Hangsúlyozni kell, hogy az áthárítás csak a bérleti díj módosításával (a módosított bérleti […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.