Üzletvezető tagsági vagy munkaviszonyban


Szolgáltatótevékenységet folytató betéti társaság beltagja az üzletvezetésre jogosult, amely tisztséget – a társasági szerződés szerint – tagsági jogviszony alapján díjazás nélkül látja el. Emellett a beltag a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét munkaviszonyban, munkaszerződés alapján, 40 órában, díjazás ellenében látja el. A beltagnak más jogviszonya nincs, rajta és a kültagon kívül még 4 fő alkalmazottja is van. 2012-ig helyesen járt el a társaság? 2012-től kell-e módosítani a társasági szerződést azzal, hogy a beltag az ügyvezetést csak munkaviszonyban láthatja el? A munkaszerződését fel kell-e bontani, vagy elégséges módosítani, kiegészítve a munkaköri feladatait az ügyvezetői teendők ellátásával?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. április 19-én (264. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5398

[…] a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony (tagsági jogviszony) keretében történik, a fogalmat bővítő előírás szerint az is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. A Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője. Így a bt. beltagja, mint vezető tisztségviselő, akár társas vállalkozó, akár nem az, biztosítottnak minősül, és mint ilyen járulékfizetésre kötelezett. Amennyiben a beltag a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni [Tbj-tv. 27. §-ának (4) bekezdése]. Mivel a beltag az ügyvezetői feladatok ellátásáért díjazásban nem részesül, ezért ezen tevékenysége után járulékalapot képező bevétele nincs. A Tbj-tv. 31. §-ának (1) bekezdése szerint több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (az adott esetben a tagsági jogviszony és a munkaviszony) egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A fentiek alapján a beltagnak csak a munkaviszonyból származó jövedelme van, amely – feltételezhetően – a minimálbér, illetve a garantált minimálbér összegét eléri (ha nem, akkor a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot kell járulékalapnak tekinteni). Ha a beltag a társasággal […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.