Ügyvezető járulékfizetése
Kérdés
A kft. ügyvezetője 63 éves öregségi nyugdíjas kft.-tag, aki ügyvezetéséért díjazásban nem részesül. A kft. alaptevékenységét személyes közreműködés keretében végzi, ezért eseti döntés alapján díjazásban részesülhet (nincs kötelező időpont és összeg megjelölés), vagy pozitív adózott eredmény esetén osztalékot vesz/vehet fel. (A cég társasági adós.) A 2012. évi szabályok alapján az öregségi nyugdíjas tag ügyvezetői tevékenysége, vagy akár személyes közreműködése miatt van-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség akkor, ha díjazásban nem részesül? Be kell-e jelenteni a NAV-hoz a 2012. január 1-jétől érvényes szabályok alapján az ügyvezetői jogviszonyt? Mi a helyzet akkor, ha egy másik kft.-nél más személy 60 éves, de jogszerűen megállapított öregségi nyugdíjas, és az ügyvezetést, valamint a társasági tevékenységben történő közreműködést előző bekezdésben leírtakkal azonosan végzi, vagyis változtat-e a járulékfizetési, adófizetési kötelezettségen az, ha az öregségi nyugdíjas még nem érte el a jelenleg hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. május 3-án (265. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5424
[…] tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Az új szabályokat értelemszerűen csak 2012. január 1-jétől kell alkalmazni, tehát a jogviszonyokat nem kell visszamenőlegesen módosítani. Ugyanakkor a biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást - a T1041-es bejelentő- és változásbejelentő lapon – közölni kell. Összegezve: a megváltozott szabályok alapján a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból: – társas vállalkozói jogviszonyt eredményez, ha a tag a társaságban csak vezető tisztségviselői feladatot lát el megbízás alapján, – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt eredményez, ha a tag társas vállalkozóként a társaságban nem munkaviszony vagy nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, és az egyidejűleg megbízás alapján ellátott vezető tisztségviselői tevékenység vonatkozásában a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése] kell alkalmazni. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj-tv.) 27. §-ának (2) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ). Amennyiben a gazdasági társaság tagja kizárólag ügyvezetést végez megbízásos jogviszonyban, a vezető tisztségviselés tekintetében a tag társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül, és a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. A problémát a minimálbér, illetve a garantált bérminimum meghatározása okozza abban az esetben, ha a társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel nem vesz ki […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. május 3-án (265. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5424
[…] tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Az új szabályokat értelemszerűen csak 2012. január 1-jétől kell alkalmazni, tehát a jogviszonyokat nem kell visszamenőlegesen módosítani. Ugyanakkor a biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást - a T1041-es bejelentő- és változásbejelentő lapon – közölni kell. Összegezve: a megváltozott szabályok alapján a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból: – társas vállalkozói jogviszonyt eredményez, ha a tag a társaságban csak vezető tisztségviselői feladatot lát el megbízás alapján, – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt eredményez, ha a tag társas vállalkozóként a társaságban nem munkaviszony vagy nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, és az egyidejűleg megbízás alapján ellátott vezető tisztségviselői tevékenység vonatkozásában a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése] kell alkalmazni. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj-tv.) 27. §-ának (2) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ). Amennyiben a gazdasági társaság tagja kizárólag ügyvezetést végez megbízásos jogviszonyban, a vezető tisztségviselés tekintetében a tag társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül, és a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. A problémát a minimálbér, illetve a garantált bérminimum meghatározása okozza abban az esetben, ha a társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel nem vesz ki […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
