Csődegyezség, nemteljesítés, beszámítás
Kérdés
Társaságunknál 2010. évben sikeres csődeljárás volt. "A" partnerünknek tartoztunk 10 M Ft-tal. A csődegyezség keretében a tartozás 50%-át elengedték, amelyet 2010-ben rendkívüli bevételként könyveltünk. Sajnos, már az első részletet sem tudtuk fizetni, ezért az egyezség megszűnt, "A" társaság a teljes összeg kiegyenlítését kérte, miközben ezen követeléséből 9 M Ft-ot továbbengedményezett "B" társaságnak. A "B" társaságtól cégünk is követel 9 M Ft-ot, ezért kompenzálással a tartozást és a követelést összevezettük, így csak "A" társaságnak tartozunk 1 M Ft-tal. Kérdéseink: A csődegyezség könyvelése után az "A" társasággal szemben 5 M Ft-ot tartunk tartozásként nyilván, amelyből 9 M Ft-ot a kompenzálással teljesítettünk. Hogyan könyveljük helyesen? Visszakönyveljük a már leírt 5 M Ft-ot, és kimutatunk 1 M Ft tartozást? Vagy csak 4 M Ft-ot könyveljünk vissza, és nem marad 1 M Ft tartozás? Van-e adóalapot módosító hatása? Az "A" partner nyilvántartásában szerepelhet-e az 1 M Ft-os követelés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. május 24-én (266. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5467
[…] (értékesített vagy térítés nélkül átadott) a Ptk. szabályainak megfelelően. Így megmaradt nála 1 M Ft követelés a kérdező társasággal szemben. Az is lehet, hogy a 10 M Ft-os követelését 9 M Ft-ért adta el a "B" társaságnak. Ez esetben azonban már nincs tartozása a kérdező társasággal szemben. A választ az első variáció szerint adjuk meg. A kérdező társaságnál a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kellett elszámolni 2010-ben (a kérdés szerint is így jártak el), amelynek összegével a társaságiadó-alapot korrigálni nem lehetett (feltételezve, hogy az "A" partner nem kapcsolt vállalkozás!). Ha a fizetési feltételek nemteljesítése miatt a csődegyezség megszűnt, akkor a rendkívüli bevételkénti elszámolást – ha a csődegyezség 2011-ben szűnt meg, önellenőrzés keretében – sztornírozni kell (T 98 – K 45), módosítva a 2010. évi adózás előtti eredményt. Amikor a kérdező társaság az "A" partner által engedményezett követelésről írásban tájékoztatást kapott, akkor az "A" partnerrel szembeni 10 M Ft összegű tartozásból […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. május 24-én (266. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5467
[…] (értékesített vagy térítés nélkül átadott) a Ptk. szabályainak megfelelően. Így megmaradt nála 1 M Ft követelés a kérdező társasággal szemben. Az is lehet, hogy a 10 M Ft-os követelését 9 M Ft-ért adta el a "B" társaságnak. Ez esetben azonban már nincs tartozása a kérdező társasággal szemben. A választ az első variáció szerint adjuk meg. A kérdező társaságnál a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kellett elszámolni 2010-ben (a kérdés szerint is így jártak el), amelynek összegével a társaságiadó-alapot korrigálni nem lehetett (feltételezve, hogy az "A" partner nem kapcsolt vállalkozás!). Ha a fizetési feltételek nemteljesítése miatt a csődegyezség megszűnt, akkor a rendkívüli bevételkénti elszámolást – ha a csődegyezség 2011-ben szűnt meg, önellenőrzés keretében – sztornírozni kell (T 98 – K 45), módosítva a 2010. évi adózás előtti eredményt. Amikor a kérdező társaság az "A" partner által engedményezett követelésről írásban tájékoztatást kapott, akkor az "A" partnerrel szembeni 10 M Ft összegű tartozásból […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
