Behajthatatlan követelés társasági adónál


2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. június 14-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5486

[…] követelés miatt elszámolt ráfordítással sem kell minden esetben növelni az adózás előtti eredményt, csak akkor, ha olyan adós kötelezettségét engedi el az adózó, amely nem magánszemély, és kapcsolt vállalkozási viszonyban van a jogosulttal.) A követelés 20%-ával a 2011. adóévi adóalapot nem lehet csökkenteni (majd csak a 2012-2016. adóévi adózás előtti eredményt), mivel nincs a követeléshez kapcsolódó nyilvántartott értékvesztés. A követelés behajthatatlanná válásakor ugyanis az adózás előtti eredményt a behajthatatlannak minősülő összeggel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztéssel lehet [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés n) pont] csökkenteni. A nyilvántartott értékvesztés pedig (Tao-tv. 4. §-ának 26. pontja) a követelésekre a számviteli előírások alapján […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.