Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. április 25-én (284. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5831

[…] feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.A Th. tv. 1. §-a alapján az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás – különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás – a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.A törvény tehát a tulajdonostársak közös tulajdonáról rendelkezik, és nem szól arról, hogy a közös tulajdon a társasházé, és azt a társasháznak a könyveiben kell kimutatni. Ilyen rendelkezésnek ellentmond maga a törvény 2. §-ának (2) bekezdése azzal, hogy a közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. Így egyértelmű, hogy a lakástulajdon és a lakástulajdonra jutó közös tulajdon egybetartozik. A tulajdonostársak közös tulajdona bevezetésének alapvető indoka az volt, hogy nevesíteni lehessen azt az épületrészhez kapcsolódó tevékenységet (üzemeltetés, karbantartás, felújítás), amelyet a társasházi közösségnek közösen kell viselni.A tárgyi eszközként történő kimutatáshoz pontosan körül kellene írni az egyedi tárgyi eszközt (egyedi tárgyieszköz-nyilvántartás), […]