Belföldön bejegyzett szervezet
Kérdés
Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. december 12-én (297. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6123
[…] egyik személyről a másikra), akkor illetékkötelezettségről abban az esetben beszélhetünk, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű személy (Szja-tv. 3. §-ának 2. pontja), vagy belföldön bejegyzett szervezet. Ez utóbbi fogalmát az Itv. vagy más jogszabály külön nem értelmezi, a szavak általános értelméből következően azon nem természetes személy (nem magánszemély), azaz szervezet tartozik e körbe, melynek megalakulását, a szervezet törvényben meghatározott adatait Magyarországon vezetett nyilvántartás rögzíti. Ilyen nyilvántartás tipikusan a cégnyilvántartás, vagy például az egyesületekről a bíróság által vezetett nyilvántartás.Az ajándékozási illeték tárgyi hatályát az Itv. 11. §-a rögzíti. E § (1) bekezdésének c) pontja szerint ajándékozásiilleték-kötelezettség áll fenn vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül való lemondás esetén. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a követelés – ingyenes vagyonszerzés esetén – vagyoni értékű jognak minősül. Mindebből az következik, hogy fennáll az ajándékozásiilleték-kötelezettség abban az esetben, ha a követelésről ingyenesen lemondanak, azt ellenérték nélkül átengedik (engedményezik), vagy a tartozást ellenszolgáltatás nélkül átvállalják. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. december 12-én (297. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6123
[…] egyik személyről a másikra), akkor illetékkötelezettségről abban az esetben beszélhetünk, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű személy (Szja-tv. 3. §-ának 2. pontja), vagy belföldön bejegyzett szervezet. Ez utóbbi fogalmát az Itv. vagy más jogszabály külön nem értelmezi, a szavak általános értelméből következően azon nem természetes személy (nem magánszemély), azaz szervezet tartozik e körbe, melynek megalakulását, a szervezet törvényben meghatározott adatait Magyarországon vezetett nyilvántartás rögzíti. Ilyen nyilvántartás tipikusan a cégnyilvántartás, vagy például az egyesületekről a bíróság által vezetett nyilvántartás.Az ajándékozási illeték tárgyi hatályát az Itv. 11. §-a rögzíti. E § (1) bekezdésének c) pontja szerint ajándékozásiilleték-kötelezettség áll fenn vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül való lemondás esetén. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a követelés – ingyenes vagyonszerzés esetén – vagyoni értékű jognak minősül. Mindebből az következik, hogy fennáll az ajándékozásiilleték-kötelezettség abban az esetben, ha a követelésről ingyenesen lemondanak, azt ellenérték nélkül átengedik (engedményezik), vagy a tartozást ellenszolgáltatás nélkül átvállalják. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
