Tárgyi eszközök selejtezése


Társaságunk hőközpontot és vezetéket, valamint vezetékszakaszt selejtez, amelyek helyett új hőközpontot és vezetéket létesít, illetve részlegesen selejtezett vezetéken felújítást végez vezetékszakaszok cseréjével. A régi hőközpontot, a teljes vezetékhosszat, illetve részleges selejtezés esetén a vezetékszakaszokat selejtezzük és kivitelezővel elbontatjuk. A bontások során visszanyert anyagokat hulladékként értékesítik. Helyes-e, ha a selejtezett eszközök, vezetékszakaszok nettó értékét értékvesztésként, terven felüli értékcsökkenésként egyéb ráfordításként számoljuk el, amelyet a készletre vett hulladék értéke csökkent? Az újonnan épített hőközpont, vezetékszakasz és vezeték bekerülési/aktivált értékében nem vesszük figyelembe a selejtezett eszközök bontási költségeit, azt egyéb ráfordításként számoljuk el.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. augusztus 14-én (310. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6402

[…] kivezetésekor (selejtezésekor) azok nettó értékének megfelelő összeget terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni az egyéb ráfordítások között. A kérdésben leírt esethez kapcsolódóan az Szt. nem tartalmaz tételes elő­írást a visszanyert hulladék anyag elszámolására. Természetesen készletre kell venni azokat piaci értékükön, ha értékesítik azokat, akkor a várható eladási áron. De mivel szemben? A gyakorlat és számos szakmai állásfoglalás alapján, piaci értéken a készletre vételt a bruttó érték csökkentésével (maximum a nettó érték összegéig) kell elszámolni (T 21-22 – K 12-14) még a tárgyi eszköz állományból történő kivezetése előtt. És mi van akkor, ha a tárgyi eszköznek nincs nettó értéke, vagy a nettó érték kevesebb, mint a készletrevételi érték? Ez esetben a készletrevételi értékkel, illetve a különbözettel a bontási költséget indokolt csökkenteni (T 21-22 – K 523), maximum a költségként elszámolt bontási költség összegéig.Részleges selejtezés esetén valójában megszüntetik a vezetékszakaszokat, így azok nettó értékét – az általános előírások szerint – az állományból ki kell vezetni, a cserével belépő új vezetékszakaszt pedig – új eszközként – állományba kell venni. A vezetékszakaszok cseréje így nem felújítás, hanem beruházás, számviteli, elszámolási, tárgyi eszközkénti kezelés szempontjából helytelen azt felújításnak nevezni.A kérdéshez kapcsolódóan – a fentiek figyelembevételével – a válasz:– el kell különíteni a bontás költségeit az új hőközpont, vezeték, […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.